Október 23-án az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk

0
45

- Reklám -

Egy nem nagy, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra

Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon. Egy nem nagy, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára, és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával. De mi is történt pontosan 1956. október 23. és november 11. között? A forradalom és szabadságharc legfontosabb mozzanatait, előzményét és következményeit foglaljuk össze most induló sorozatunkban.

Áder János köztársasági elnök egy korábbi (2012-es) ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy 56 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a világ történelmében. „Új fejezet, mert nem volt rá egyetlen példa sem korábban, hogy a kettészakított Európában egy ország népe lázadjon fel a szocialista világrend ellen: a zsarnokság helytartói, a pártállami terrorgépezet, a besúgók, a hazugság börtönőreinek világával szemben. A világtörténelem új fejezetét akkor Magyarországon írták.” Azon az 56 évvel ezelőtti keddi napon lélekben újjászületett egy ország, aminek az egész földkerekség vált tanújává. A világ szemében egyszersmind egy új nemzet is megszületett ekkor: a szabadság nemzete – állt ünnepi nyilatkozatában, mint fogalmazott: „56 évvel ezelőtt itt, Európa szívében mi, magyarok voltunk ez a nemzet”.

Az előzmények

Az 1956-os forradalmat megelőző hét esztendő leggyűlöltebb kommunista diktátora Rákosi Mátyás volt. 1956 júliusában bekövetkezett bukása átmenetileg csillapította ugyan a lakosság elkeseredését, de mivel a helyére „bűntársa”, Gerő Ernő került, a lakosság hangulata alig változott Magyarországon. Az embereknek elegük volt az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből, az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból, illetve az alacsony életszínvonalért felelős kommunista vezetésből. Az elkeseredés és düh nyomán 1956 őszén küszöbön állt a forradalom Magyarországon.

1956. október 16-án Szegeden párttól független ifjúsági szervezet alakult. Alig egy héttel később pedig, 1956. október 22-én a budapesti műegyetemen 16 pontban követelték egyebek mellett a szovjet hadsereg kivonulását, Nagy Imre kormányfői kinevezését, többpárti szabad választások megtartását, szabadságjogok biztosítását, a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatát, Rákosi bíróság elé állítását és a bérek rendezését. A MEFESZ–hez más vidéki egyetemek is csatlakoztak. Az egyetemisták október 22-én, a Budapesti Műszaki Egyetem nagygyűlésén fontos döntésre jutottak: másnap a lengyel eseményekre reagálva szimpátiatüntetést fognak tartani a lengyel-magyar barátságot jelképező Bem József szobor környékén.

A forradalom és szabadságharc 1956. október 23-án kezdődött. A pártvezetés ugyan hosszú vita után végül engedélyezte a lengyel szimpátiatüntetést, ám elkéstek az engedményekkel. A nagy napon három fontos forradalmi központ alakult ki. Az első maga a Bem tér volt, ugyanis a diákok a Műegyetemtől a Duna-parton vonultak oda, egyre növekvő számú tömeggé gyarapodva. A másik csoport előbb a Petőfi-szobornál meghallgatta Sinkovits Imre szavalatát, a Nemzeti dalt, illetve a forradalom 16 pontos követeléslistáját, majd ezt követően vonultak a Bem térre. Itt megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. Innen a közben már 200 ezer főre duzzadt tömeg a Parlament elé ment, és Nagy Imre megjelenését követelte.

(Folytatjuk)

(forrás: tortenelemcikkek)