A fenti címmel adott ki tanulmánykötetet az eszéki Glotta Nyelvi Intézet, amely a IV. Kommunikáció és nyelv című konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A kötetben fordítás és tolmácsolás témakörében olvashatunk írásokat szakma jeles képviselőitől.
2021 decemberében negyedik alkalommal került sor a Kommunikáció és nyelv című konferenciára a Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének közös szervezésében. A Glotta és a tanszék, azaz az eszéki Bölcsészettudományi Kar a témát illetően együttműködött a budapesti Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.-vel, és nemzetközi tanácskozást szervezett a fordítástudomány szakértőinek és tudósainak részvételével. Kitűzött céljuk az volt, hogy megvitassák a pandémia okozta krízishelyzet változásait a nyelvi szolgáltatás munkafolyamataiban, s megosszák egymással azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket személyesen vagy szervezeti szinten kialakítottak. A konferencián négy nyelven hangzottak el előadások, s öt ország kutatói képviseltették magukat.
– A fordítástudomány és -gyakorlat jeles művelői voltak jelen, többek között Klaudy Kinga is, aki nemcsak magyar viszonylatban nagy név a fordítástudományban, hanem nemzetközi körökben is ismert a munkássága. Ő már a hetvenes évek elején, még mielőtt világszinten is elterjedt volna a szakfordítás fogalma és tudománya, csapatával létrehozta és működtette a Fordító- és Tolmácsképző Csoportot, amiből később az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke fejlődött ki. Ebből is látható az eszéki magyar tanszék helye a magyar és egyetemes fordítástudományi színtéren – nyilatkozta Lehocki-Samardžić Anna, a Glotta elnöke és az eszéki magyar tanszék vezetője, aki a konferencia tanulmánykötetét szerkesztette Szoták Szilviával, az OFFI lektorátusvezetőjével együtt.
A kötet a IV. Kommunikáció és Nyelv konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, hivatalos bemutatójára pedig a sorrendben ötödik konferencián kerül majd sor idén.
– A nyelvi közvetítés a Kárpát-medencében a pandémia idején az írások fő témája, ezen belül a jogi szövegek fordításáról, bírósági tolmácsolásról, terminológiapolitika és -menedzsment témakörökről beszélünk. Ezekből kiderül, hogy az írott szövegekkel dolgozó fordítók valamivel könnyebben viselték a járvány okozta körülményeket, mert a munkájukat egyébként is a megrendelőtől és a felhasználótól távol végezték. A tolmácsok munkájára már sokkal inkább hatottak a pandémia okozta változások, hiszen nekik rövid idő alatt át kellett térniük a távtolmácsolásra, addig nem használt technológiákkal kellett megismerkedniük és új igényekhez kellett alkalmazkodniuk – tudtuk meg Annától.
A kötet az Eszéki Magyar Kisebbségi Tanács (Önkormányzat) és az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda támogatásával jelent meg az eszéki székhelyű Glotta Nyelvi Intézet kiadásában, amely a Termini Magyar Kutatóhálózat horvátországi kutatóállomása. A Glotta már a következő kiadványán dolgozik, amelyet a Termini tagjai készítettek, ez pedig Az anyanyelv megőrzésének lehetőségei a magyar nyelvterület peremén címet viseli majd.
