Május 24-25-én „A nyelvföldrajztól a névföldrajzig” címmel nemzetközi konferenciát tartottak az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar tanszékén.
A nyelvföldrajztól a névföldrajzig című első tanácskozásra 2010-ben azzal a céllal került sor, hogy a kutatók megalapozzák és a háttérből szakmailag támogassák a „Magyar családnévatlasz” történeti és jelenkori névkorpuszának feldolgozását. A konferenciasorozat időközben nemzetközivé nőtte ki magát, és kiterjedt a Kárpát-medence egész területére. A tanácskozásnak minden évben más-más város adott otthont, kezdetben Magyarországon, de rendeztek már konferenciát a témáról a Felvidéken és Erdélyben is.
– A projekt országos, sőt nemzetközi jelentőségű, hiszen a nevek történeti és a jelenkori rétegének összevetése nemcsak a különféle állapotok leírását, hanem a történelmi-társadalmi folyamatok modellálását is lehetővé teszi – tudtuk meg Vörös Ferenctől, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi oktatójától, a magyar névtankutatás egyik vezéralakjától, a konferenciasorozat ötletgazdájától, aki hozzátette, nagyon örül, hogy egy ilyen kis közösségbe is el tudták hozni a konferenciát.
A rendezvény házigazdája az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Kara és az ugyancsak Eszéken székelő Glotta Nyelvi Intézet volt.
Lehocki-Samardžić Anna, a nyelvi intézet vezetője lapunknak elmondta, a konferencián olyan előadások hangzottak el, melyekből a horvátországi magyarság is profitálhat, hiszen ezek a témakörök még kevésbé feldolgozottak nálunk.
A konferencia együttműködő partnerei és társszervezői a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Savaria Egyetemi Campus Magyar Nyelvtudományi Tanszéke volt Szombathelyről. A konferenciasorozat szakmai támogatója a Magyar Nyelvtudományi Társaság.
