Nem vagyunk felkészülve egy globális járványra

0
22

Világszerte számos olyan felmérés készült, amely kimutatta, hogy az ember egyik legnagyobb félelme, hogy betegség dönti le a lábáról. A délszláv irodalmak egyik legnevesebb alkotója, a Nobel-díjas Ivo Andrić is megfogalmazta: a betegség a szegények sorsa, de a gazdagok büntetése is. Mert a betegségtől mindenki fél. Ez a félelem pedig minden bizonnyal nagyobb lesz, ha figyelembe vesszük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentését, amely szerint egy világméretű járvány kitörésének a lehetősége egyre nagyobb. Bár hatalmas régiókat érintő betegségek mindig is voltak, napjainkban jelentősen nő egy még pusztítóbbnak a veszélye. Ennek fő oka a nagyobb népsűrűség, illetve a klímaváltozás: ahogy a környezet átalakul, a kórokozókat terjesztő rovarok is gyorsabban szaporodnak, és új régiókban bukkannak fel.

Az 1918-1919-es influenza világméretű járványa, a spanyolnátha a WHO szerint 50 millió ember halálát okozta. A kutatók úgy vélik, egy hasonló katasztrófa ma 80 millió életet követelhetne.

Az elmúlt nyolc évben a WHO világszerte 1483 nagy járványt dokumentált, ezek nem csupán emberveszteséggel jártak, hanem jelentős gazdasági károkat is okoztak, sőt bizonyos esetekben fegyveres konfliktusokat is előidéztek. A globális járványok elsősorban a szegényebb országokat érintik, ahol az egészségügyi infrastruktúra nem elég fejlett.

Bár a tudományos és technológiai fejlődés elősegítette a betegségekkel szembeni védekezést, az igazán nagy járványokra továbbra sem vagyunk fölkészülve.

Igaz, hogy a kezünkben van a megoldás, de nem használjuk ki teljes mértékben. A védőoltások már jelenleg is évente 2–3 millió életet mentenek meg, de a globális átoltottság javításával további 1,5 millió haláleset lenne megelőzhető.

Itt az ideje tehát fokozni erőfeszítéseinket, hogy a védőoltások az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhető, szerves részévé váljanak, és hogy ne ismétlődhessen meg egy a spanyolnáthához hasonló katasztrófa.