A horvát oktatási minisztérium adatai szerint 2016-ban az egyetemisták 69%-a dolgozott tanulmányai közben. Ennek legfőbb oka az, hogy magasak a tanulmányi költségek, ám a munka és a tanulás nem minden esetben összeegyeztethető.
A horvát oktatási minisztérium adatai szerint hazánkban az elmúlt évben közel 123 ezren jártak a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, közülük pedig 84 517 fő dolgozott a tanulmányai mellett. Az egyetemisták összesen éves szinten mintegy 1,145 milliárd kúnát kerestek, ami átlagban 13 547 kúnát tesz ki személyenként. Ha az átlagos órabért 20 kúnának vesszük, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy egy diák átlagosan 677 órát dolgozik évente, ami 40 órás munkahét mellett négy hónapot jelent.
Nemigen lehet válogatni
Horvátországban nagyon nehéz ösztöndíjhoz jutni (évente 5400 állami ösztöndíjat osztanak ki), ezért az oktatás költségei a szülőket terhelik, vagy pedig a diákoknak kell megkeresniük a rávalót. A diák dönthet, hogy dolgozni megy, vagy pedig diákhitelhez folyamodik. Utóbbit általában csak a végső esetben választják a fiatalok, hiszen senki sem szeretné adósággal kezdeni felnőtt életét. Ha a munkába állás mellett dönt a diák, hamar szembesül azzal a ténnyel, hogy általában az egyszerűbbek közül válogathat csak, mint például a bolti, telefonos vevőszolgálati, mezőgazdasági vagy adminisztrációs munka. Az sem ritka, ha a munkáltató az egyetemistától is megköveteli a legalább egyéves szakmai gyakorlatot, az állandó munkaidő betartását, sőt olyan munkaszerződést írat velük alá, amivel kötelezik őket, hogy legalább egy évig ott dolgozzanak.
Az egyetemi szakszervezetek véleménye szerint a legjobb, ha diákszervezeti munkaközvetítőkön keresztül állnak munkába az egyetemisták, mivel így elkerülhetők a visszaélések és biztosak lehetnek abban, hogy munkájukért megkapják a pénzt.
A magyar nyelv ismerete előnyt jelenthet

A csúzai Horvát Melissa nemrég szerzett diplomát az eszéki közgazdasági egyetemen. Egyetemista éveiben ő is rendszeresen vállalt diákmunkát.
– Mindig jól jött egy kis zsebpénz, ezért dolgoztam is időnként. Előnyt jelentett, hogy a magyar mellett a horvát nyelvet is jól ismerem, ezért fordítási feladatokat is tudtam vállalni, ami jobban fizetett az átlagnál, az más kérdés, hogy a munkaadó először a diákszervezetnek utalt, amin keresztül dolgoztam, és engem csak ezután fizetett ki a szervezet – mondta Melissa, aki ennek ellenére is jó lehetőséget lát a diákmunkában.
Magyarországon több a lehetőség

A laskói Lakatos Zoltán Budapesten tanul, és rendszeresen vállal különböző diákmunkákat.
– Szerencsére a fővárosban akadt munka bőven, ezért volt miből válogatni. Kezdetben alkalmi munkákat vállaltam, idővel viszont sikerült a kollégiumban – ahol lakom – portásként elhelyezkedni. A recepciós munka eléggé fárasztó az éjszakázások miatt, a bérezés viszont nagyon jó – mesélte Zoltán. Elmondta, hogy érdemes nagyobb rendezvényekre jelentkezni, mint amilyen például a nyári vizes világbajnokság volt vagy a Sziget-fesztivál, ezek jobban fizetnek.
Jó munka a hómunka
Az eszéki egyetemi diákmunka-közvetítő nemrégiben egy felhívást tett közzé: már most várják azon egyetemisták jelentkezését, akik készen állnak majd a hólapátolásra. Egy óra hókotrásért 30 kúna jár, és parkolókat, udvarokat, illetve járdákat kell majd szükség szerint takarítani. Jelentkezni a mcondic@stucos.hr e-mail-címen lehet „snijeg” (hó) jeligével és a telefonszámunkkal.