A horvát adóhivatal adatai szerint ma minden 17. dolgozó (mintegy 70 ezer ember) minimálbérért, vagyis 3017 kúnánál kevesebbért dolgozik, ami azt jelenti, hogy a járulékok levonása után havi 2385 kúnát kell beosztania, ami egy napra lebontva még 80 kúnára sem jön ki.
Élni sokféleképpen lehet: ösztönösen, spontán módon is. Örülni a mindennapok örömeinek, megélni őket, és mást nem látni az egészből, de ennek igen kemény következményei vannak.
A horvát átlagpolgárok túlnyomó többsége nem rendelkezik még egy hónapra elegendő megtakarítással sem. Megtakarítás nélkül viszont a legkisebb nem várt kiadás is romba dönti a költségvetésünket és beletaszít bennünket a hitelspirálba. Márpedig váratlan kiadás mindenkinél előfordulhat, és ez általában akkor következik be, amikor úgy érezzük, most végre egy kicsit egyenesbe jöttünk – ilyenkor szokott lerobbanni a kocsi, elromlani a mosógép stb.
De miből is lehetne megtakarítása annak, akinek naponta kevesebb, mint 80 kúna jut? A rezsiköltségek befizetése után pedig maximum 40 kúnát költhet élelmiszerre, ruházkodásra, gyógyszerre…
Az internetet böngészve találtam egy cikket arról, hogy Amerikában három politikus elhatározta, egy hétig az ottani heti minimálbérből él. Mondanom sem kell, hogy mindnyájuk számára kemény kihívás volt ez, és nem is tudták mind a hárman végigcsinálni, noha nekik csak egy hetet kellett volna kibírniuk. Ezt a példát az egyik horvát napilapban Krešimir Sever független szakszervezeti vezető említette. A cikkben más megkérdezettek úgy vélekedtek, hogy egy ilyen kihívást a mi politikusaink nem vállalnának és nem is teljesítenének…
És ott vannak a minimálbér alatt élő nyugdíjasok, a közel háromszázezer munkanélküli, akiknek lehet, hogy még napi 80 kúnájuk sincs. Csak október első tíz napjában újabb 5000 ember vált munkanélkülivé.
Közben pedig újabb milliomosa lett az országnak, aki a Bingo szerencsejátéknak köszönhetően 9 millióval, vagyis adózás után kb. 6 millióval lett gazdagabb, neki, ha jól gazdálkodik, egy ideig biztosan több jut napi 80 kúnánál.
