Másfél éve főosztályvezetőként a zágrábi oktatási minisztériumban – beszélgetés Csapó Nándorral

1
134

Csapó Nándor, a zágrábi Tudományos és Oktatási Minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője hivataluk jelentősebb projektjeiről beszélt stúdiónkban. Ezek között szerepel a kisebbségek nyelvén készülő tankönyvek kiadása, valamint a nemzeti kerettanterv megreformálása is.

Másfél éve, hogy – Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk közbenjárására – újraindították a nemzetiségi főosztályt az oktatási tárcán belül, melynek élére Csapó Nándor, az eszéki magyar iskolaközpont volt szaktanára, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának (HMPF) elnöke került. A horvátországi nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseivel foglalkoznak.

Elmondta, eddigi legjelentősebb feladatuk a tantárgyi reform újraindítása volt.

– A kisebbségi nyelvek kerettantervének kidolgozása 2015-ben kezdődött. Ez a feladat szakemberek híján az utóbbi időben leállt, ezért újra kellett indítani. Elmondhatom, hogy mostanra munkánk végéhez értünk – mondta Csapó Nándor, hozzátéve, elkészült nemzeti kerettantervvel rendelkeznek az olasz, a szerb és a cseh kisebbségi oktatás számára, a szlovák és a magyar kerettanterveken pedig még dolgoznak. 

– A curriculáris reformmal az oktatás paradigmájának megváltoztatására törekszünk, az a célunk, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk a gyakorlati tudás átadására. Inkább afelé mozdítanánk az oktatást, hogy a diák megtanuljon tanulni. Ahelyett, hogy a tanár „bemagoltatja“ velük a tananyagot, inkább azt tartjuk szem előtt, hogy valóban megértsék, a gyakorlatban is használni tudják a megszerzett tudást, az eredménycélokra fokuszálunk – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Megjegyezte, ehhez pedig nem csak az kell, hogy megváltozzon a nemzeti alaptanterv, a tanárok módszereinek a megváltoztatására is szükség van.

Aktuális projektjük a kisebbségi tankönyvek kiadása is

Ahogy régebben, úgy az oktatási minisztérium most is a nemzetiségi oktatással megbízott főosztályon keresztül támogatja a kisebbségi tannyelvű oktatási anyagok fordítását, szerzői tankönyvek kidolgozását.

– Ez most még inkább fontos és kifejezésre jut azáltal, hogy az aktuális iskolaévtől sor kerül az új curriculum frontális bevezetésére. Így néhány általános iskolai és gimnáziumi osztály számára új, horvát nyelvű tankönyvek készültek. Ezen könyveket kell lefordítani a kisebbségi nyelvekre, ami most van folyamatban. Sajnos mindig késünk egy évet a tankönyvek kiadásával, amit nemcsak a fordítási munka lassít, hanem a tankönyvválasztás folyamata is. A tankönyvek kiválasztására általában nyár elejéig kerül sor, s csak ezután kezdhetnek neki a fordítói munkának a kisebbségi tankönyveket forgalmazó kiadók – mondta Csapó.

A főosztálynak számos egyéb programja is van – tette hozzá –, ide tartozik a különböző nyári iskolák és a kisebbségi oktatásban dolgozó tanárok továbbképzéseinek támogatása, kiadványok, vetélkedők, szemlék és egyéb programok megvalósítása is. A főosztály feladata természetesen a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás megszervezése, részt vesz az ezt érintő szabályok kidolgozásában is.

Épül a tanmedence a kopácsi ifjúsági központban

Csapó Nándor a HMPF elnökeként a kopácsi Ifjúsági Központ és Tangazdaság körüli munkálatokról is beszélt. Elmondta, megkezdődött a tanmedence építése, ezenkívül egy sportpálya, valamint egy fóliasátor építése is a terveik között szerepel.

– A járványhelyzet miatt sajnos néhány hetet csúszunk terveink megvalósításával, de remélem, sikerül behozni a lemaradást. A tanmedence az óvodaprogram támogatásából készül el, alaprendeltetése pedig, hogy az óvodásoknak és az alsósoknak biztosítson úszástanulási lehetőséget – mondta, hozzátéve, számos tervük volt az idei évre vonatkozóan, melyekre pályáztak is, azonban a pandémia miatti korlátozások függvénye, hogy megvalósulnak-e. 

A jelenlegi helyzetből mindannyian tanulhatunk

Csapó elmondta, főosztályvezetői munkájára nincs különösebb hatással a járványhelyzet, a minisztériumban megszakítás nélkül folyik a munka, csupán annyiban tér el a megszokottól, hogy feladatai egy részét otthonról látja el.

Az online oktatás nemcsak főosztályvezetőként, hanem volt pedagógusként, családapaként is érinti, ezzel kapcsolatban is kifejtette véleményét.

– Azt a gondoskodást és odafigyelést, amit megszokott keretek között a tanároktól kapnak a diákok, most a szülőnek kellett átvennie, főleg az alsós osztályokba járó gyermekeknél. Maguknak a tanároknak is alkalmazkodniuk kellett a helyzethez, változtatniuk kellett oktatási módszereiken, rákényszerültek, hogy átálljanak a digitális rendszerre.

– Személyes rálátásom is van a helyzetre, a fiam középiskolás, a feleségem pedig tanár, s látom, hogy milyen plusz erőfeszítéseket kell a távoktatásba fektetniük. Akik eddig idegenkedtek a digitális eszközök használatától, most biztos, hogy megtanulják kezelni a számítógépeket, mobiltelefonokat, szoftvereket. További pozitívumnak számít, hogy azok a gyerekek, akik a tanteremben visszahúzódóbbak, az otthoni munka során jobban kifejezésre tudnak jutni – mondta Csapó Nándor, hozzátéve, tanárnak, diáknak és szülőnek is olyan új kihívásokkal kellett szembenézniük, amelyekből mindnyájan tanulhatnak.