Vidám felvonulás, tánc, zene és játékok, tarajos alakoskodók és lekváros fánk minden mennyiségben… így űzték a telet farsangvasárnap vidékünk legnagyobb szabású karneváli rendezvényén, a várdaróci kakasütésen.
A Várdaróc Magyar Kultúregyesület megalakulása óta azon munkálkodik, hogy a hagyományok ápolása mellett olyan eseményeket és találkozókat szervezzen, amelyek erősítik a magyar közösséget, és hozzájárulnak kulturális örökségünk gyarapításához. Ezek közé tartozik a kakasütés is, a nap, amelyen erre sor kerül, egyben településük napja is.
Mivel a Várdaróc Futballklub szombaton játszotta szezonnyitó meccsét, ezért a kakasütést idén farsangvasárnapra időzítették, ami az ünnepkör szempontjából fontos időpont, ezzel a nappal kezdődik ugyanis a (húshagyó keddel záródó) „farsang farka”, a karnevál csúcspontja. Így legalább kettős ünnepet ülhettek a daróciak, ugyanis a zöld-fehér mezes labdarúgók győzelemmel kezdték a tornát.
Már a kora délutáni órákban elkezdődött a program, a kis kakasok (vagyis a kakasnak öltözött gyerekek) a várdaróci iskolamúzeum és tájházban gyülekeztek, de ide tért be néhány távolabbról érkező vendég is, hiszen a kakasütés a várdaróciak számára a kapcsolatok ápolásáról is szól. A nyílt nap alkalmából Péter Irén tanárnő vezette körbe az érdeklődőket a tájházban, mesélve nekik a régi időkről, amikor még a diákok koptatták itt az iskolapadot.
Farsangi kavalkád a faluközpontban…
A farsangi ünnepkörrel a tél és a sötétség végét ünnepeljük, és nyitunk teret rituálisan az újnak, a tavasznak, így a karnevál szimbólumrendszerébe a napkeltekor kukorékoló kakas is szépen beleillik, amely Héliosz, a napisten szent madara.
A derűt hozó szárnyasok idén is körbekakaskodták az egész falut. Szokásukhoz híven körbeugrálták a házaik kapuiban várakozó asszonyokat, hölgyeket, akiktől tojást kaptak cserébe. Őket lovasok és szekerek kísérték, a darázsi Kis József és a csúzai Fica János a kórógyi Aranycsárdás zenekart és a helyi alakoskodókat szállították, hogy az utca népének kedvet csináljanak. A kis kakasok közben a tájházból vonultak a központig, itt találkozott végül mindenki.
Most is több ezer fánkot sütöttek az egyesület szorgos asszonyai a kultúrotthon konyhájában, hogy mindenkinek jusson a hagyományos farsangi csemegéből, a helyi vadászok pedig csirkepaprikással vendégelték meg a résztvevőket. A legkisebbek a lufifújásban és a fánkevésben versenyezhettek, a kakasütés rituáléjában pedig kicsik és nagyok egyaránt részt vettek. Most is sok lány kísérelte meg bekötött szemmel lecsapni a plüsskakast, akinek sikerült, a hagyomány szerint hamarosan „férjhez adatik”.
…és a színpadon
A kultúrműsort Micheli Zsolt, a Várdaróc Magyar Kultúregyesület elnöke nyitotta meg, majd Magdó János eszéki magyar főkonzul és Jankovics Róbert, magyarságunk parlamenti képviselője is szólt a nagyérdeműhöz, gratulálva a szervezőknek és a várdaróciaknak a színvonalas rendezvényhez és az aktív kulturális élethez, ami jellemzi e közösséget. Jelen volt még az eseményen Novreczky János, Várdaróc magyarországi testvértelepülése, Birján polgármestere, dr. Szántó Tibor, Eszék város magyar kisebbségi önkormányzatának az elnöke, Varga Gábor, a Bellyei járás elöljáró-helyettese és Kelemen Viktória, a Laskói Általános Iskola igazgatója, valamint a helyiek mellett birjáni, maglódi, dunaszerdahelyi és doroszlói vendégek foglaltak helyet a nézőtéren.
A színpadon a Várdaróc Magyar Kultúregyesület Gerle gyermektánccsoportjának mindkét korosztálya új koreográfiával örvendeztette meg a közönséget. A kopácsi Arany János Kultúregyesület Tavirózsa táncegyüttese táncolt, a csúzai Jókai Mór Kultúregyesület Pódium színjátszóköre nevettetett, és igazi karneváli hangulatot varázsolt a színpadra az Alfalusi Vegyes Kar és a Sepsei Népdalkör közös kórusa, kolompokkal és köcsögdudákkal kísért alkalmi népdal-összeállítással kívánva az egybegyűlteknek, hogy „a farsangi napokban legyünk mi is vígabbak”.
Bállal zárult a program
A programok sora bállal ért véget, a vigasságra szomjazó emberek benépesítették a kultúrotthon nagytermét. Az alakoskodók is megjelentek a mulatságon, témaválasztásukból látszott, milyen sokat jelent a daróciaknak a helyi futballcsapat: a nők focistáknak, a férfiak női szurkolónak öltöztek, de felismerhetők voltak a jelmezesek között közösségünk egyéb meghatározó karakterei is.
Idén 23 éve, hogy a daróciak újjáélesztették a kakasütés régi hagyományát, amellyel nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is ismertté váltak. A hagyományt bemutatták Kelet-Horvátország legjelentősebb karneválján, a đakovói fesztiválon, valamint többezres közönség előtt a magyarországi Mozsgói Kakasfesztiválon is. A közösség különösen büszke arra, hogy 2013-ban a kakasütés bekerült a Külhoni Magyar Értéktárba is.
A programot a zágrábi Kisebbségi Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Alap és a HMDK támogatta.
