Az ójankováci Magyarok Otthonában múlt kedden ismét életre keltek a téli falusi hagyományok: az Ójankováci Járás Magyar Kisebbségi Önkormányzatának szervezésében hagyományos magyar disznótort tartottak, amely nemcsak a közös munkáról, hanem az együttlét öröméről és az örökség továbbadásáról is szólt.
A hagyomány szerint a disznóvágás időszaka Szent András napján, november végén veszi kezdetét, és egészen a tél végéig tart. Egykor szinte minden falusi portán tartottak sertést, így a disznótor a téli mindennapok természetes velejárója volt. Napjainkra ez a szokás sok helyen háttérbe szorult, hiszen egyre kevesebb háztartás foglalkozik állattartással, ám az emlékek és a hozzájuk kapcsolódó közösségi élmények tovább élnek az emberekben.
Ójankovácon éppen ezeknek az értékeknek a megőrzése és újraélesztése volt a cél. A munkafolyamatokat a hagyományok szerint végezték: a férfiak a feldolgozásban jeleskedtek, míg a nők a konyhában készítették a jellegzetes disznótoros ételeket.
A disznótor azonban jóval több volt egyszerű élelmiszer-készítésnél. Lehetőséget adott a beszélgetésre, az emlékek felidézésére, a fiatalabb generációk számára pedig arra, hogy testközelből ismerkedjenek meg nagy- és dédszüleik szokásaival. A közös munka és az azt követő együttlét erősítette az összetartozás érzését, és megmutatta, milyen fontos szerepe van a hagyományoknak a közösségi identitás megőrzésében.
Az ójankováci disznótor így nemcsak egy sikeres közösségi esemény volt, hanem egyben bizonyítéka annak is, hogy a régi szokások megfelelő odafigyeléssel és összefogással ma is élővé tehetők.
