Egyre nagyobb méreteket ölt a súlyos anyagi gondokkal küszködő háztartások száma Horvátországban, hazánk neve az elsők között található az Európai Uniónak e szomorú listáján. A munkanélküliek mellett az idősek, illetve a nagycsaládosok szembesülnek a nélkülözéssel. Riportalanyunk a laskói négygyerekes családanya, Pozsár Rózsa a szegényes viszonyok ellenére sincs kétségbeesve.
Horvátországban egyre többen kerülnek olyan tartósan fennálló, hátrányos anyagi helyzetbe, amelyből önerőből nem tudnak kikerülni. Az anyagi gondokkal küszködők számára a lakás fenntartása, a számlák befizetése is gondot jelent. A szegénység következményként könyvelhető el a nem elégséges és egészségtelen táplálkozás, a megfelelő egészségügyi ellátás hiánya is. Az ennél súlyosabb esetek közé sorolhatjuk azokat, akiknek nélkülözniük kell a megfelelő gyógyszereket, az időjárásnak megfelelő ruhát, nincs mit enniük, a legrosszabb helyzetben pedig a hajléktalanok vannak.
A szegénység legfőbb okai között szerepel az alacsony iskolázottság, valamint ennek következménye, a munkanélküliség, de ide sorolható a tapasztalat, a mobilitás, illetve a társadalmi kapcsolatok hiánya is.
Mit mutatnak a számok?
A szegénységi küszöböt a havi jövedelem alapján állapítják meg. Ha ez a fejenkénti 1100 kúna alatt van, a családban élők már a szegénynek közé sorolhatók. Ebből kifolyólag Horvátországban – Görögországhoz és Bulgáriához hasonlóan – a munkaképes lakosság 20 százaléka szegénynek számít (minden ötödik ember), így hazánkban összesen 800 ezer személy van kitéve a teljes elszegényedés veszélyének. Az EU statisztikai hivatalának a felméréseiből az is kiderül, hogy a szegénység szoros kapcsolatban áll a képzettséggel, ez természetesen Horvátországra is vonatkozik.
Horvátországban ezer emberből 310 alulképzett (Bulgáriában 433). Az említett országokban az egyetemi végzettséggel rendelkezők száma szintén átlag alatti az unión belül.
Az alulképzettségből következik aztán a munkanélküliség. E téren hazánk szintén a rekorderek közé sorolható a tagállamok között. A munkanélküliek mellett az idősek, illetve a nagycsaládosok küszködnek a nélkülözéssel.
Ez utóbbit alapul véve, riportalanyunk egy laskói, négygyerekes családanya, aki a szegényes viszonyok ellenére sincs kétségbeesve.
Az optimista hozzáállás sokat javít a nehéz körülményeken
A laskói Pozsár Rózsa és férje négy gyereket nevelnek, viszont egyikőjük sincs munkaviszonyban. Amióta férje is munka nélkül maradt, a földművelésből igyekeznek megélni. Paprikát termelnek, amit aztán feldolgoznak, az őrölt fűszert végül Bellyén, a piacon és odahaza értékesítik, itt elsősorban a falubéliek a vásárlók. A paprikatermesztés mellett állatot is tenyésztenek saját fogyasztásra és eladásra is. Igyekeznek minden lehetséges módon megkeresni a betevőt. Rózsa elmondása szerint nem is szenvednek semmiben hiányt, a gyerekek iskoláztatása sem jelent olyan nagy gondot számukra. Legnagyobb gyerekük már befejezte a középiskolát, jelenleg ő is a munkakeresők számát gyarapítja.
– Akkor sem volt sokkal könnyebb dolgunk, amikor a férjem még dolgozott. Mire minden számlát, hitelt befizettünk, pár száz kúnánk maradt, amelyből egy hattagú családot nem igazán lehet eltartani. A jelenlegi viszonyok között mindnyájunknak ki kell vennünk a részünket a munkából – mondta Rózsa.
Riportalanyom hangsúlyozta, abban, hogy ki tudják hozni a lehető legtöbbet ebből a cseppet sem könnyű helyzetből, gyerekeiknek is nagy szerepük van. Az iskola, majd a házi feladat elvégzése után mindegyikük a maga dolga után megy – az állatokhoz, a kertbe vagy éppen a konyhába, így amellett, hogy megtermelik maguknak az élelmet, és ezáltal kevesebb pénzre van szükségük, jut eladásra is. „Ami a legfontosabb, hogy a legrosszabb helyzetből is van kiút a megfelelő hozzáállással” –mondta befejezésül Rózsa asszony.
{fcomments}
