Kakas-ütés Várdarócon: télűzés tavaszias időben

209

Szép időben és vidám hangulatban zajlott az idei, sorrendben a 22. Várdaróci Kakas-ütés is: rengeteg embert mozgatott meg a szabadtéri program, a kultúrműsor és a főzőverseny is.

Egy báli mulatságokban, gyerekprogramokban és persze fánkban gazdag farsangi időszakot búcsúztattunk hétvégén, vagy, ahogy a néphagyomány mondja, „farsangfarkán” térségünk legnagyobb karneváli programjával, a Várdaróci Kakas-ütéssel.

Az idei volt sorrendben a 22., vagyis a várdaróciak a 2000-es évek elején elevenítették föl az alfalusi télűző hagyományokon alapuló programot, nem sokkal a honvédő háború után, amikor „télűzésre” és „tavaszvárásra” kétféleképpen is tekinthetett a jobb történelmi időkben reménykedő közösség.

A rendezvény sikere töretlen, idén is sok embert mozgatott meg: helyiek és vendégek, jelmezesek és civilek, gyerekek és felnőttek vettek részt a kakas-ütésen.

– A kakas-ütés egyesületünk és falunk legfontosabb rendezvénye, amelynek a megszervezése hatalmas munka, amiből a település valamennyi szervezete aktívan kiveszi a részét a vadásztársaságtól a labdarúgó-egyesületen át a tűzoltókig, így ez a színvonalas program az összefogás eredménye – mondta lapunknak Micheli Zsolt, a Várdaróc Magyar Kultúregyesület elnöke.

Tevékenységükre nemrég külső visszajelzés is érkezett – folytatja –, büszkeséggel tölti el, hogy a magyar kultúra napján a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elismerésben részesítette egyesületüket a hagyományőrző és közösség-összekovácsoló munkáért.

A vidám menetnek hála, mindenkihez elért a jókedv a faluban

A résztvevők a faluközpontban gyülekeztek, a zene és a csörgő-bongó farsangi kellékek messziről is jelezték, hogy itt valami készül. A lekváros és porcukros puha farsangi fánk illata is messzire szállt a kultúrotthon kis sütödéjéből, ahol a helyi asszonyok, mint minden évben, idén is fáradhatatlanul sütöttek, több mint kétezer fánk készült most is, így mindenkinek jutott a jóból. A helyi vadásztársaság pörkölttel kínálta a vendégeket, a tűzoltószertárnál meg az esti vacsorát főzték egy hatalmas bográcsban.

A zenés, zajos felvonulást a lovas szekerek – Fica Jánosé és Kiss Józsefé – vezették, szállítva a kórógyi Aranycsárdás zenekart és a daróci alakoskodókat, akik a szekéren tüzelték a kályhát, eregesse csak a sűrű fekete „indiánfüstöt”, hogy jó messzire elkerüljön bennünket a tél. De a család melegét is szimbolizálja a kályha, míg a csónak felvonultatása az árvíz ellen nyújt mágikus védelmet a hagyomány szerint. A lóháton ülő kakasok tovább díszítették a menetet, oldalt, a járdán pedig a vonulás „főszereplői”, a kakasjelmezes ifjak futottak, bolondoztak és „körbetáncolták” az utcán várakozó nőket, lányokat, asszonyokat, akik tojást adtak cserébe. Így járták be a falu utcáit, elvíve a jókedvet azokhoz is, akik idős koruk miatt nem tudtak besétálni a faluközpontba.

A kakasütés hagyományának felelevenítésére mindig a faluközpontban kerül sor. Óvodások, iskolások közreműködésével a kiskakasok, vagyis a gyerekek is kipróbálják magukat a játékos népszokásban. Majd a felnőttek próbálkoztak meg a plüsskakas leütésével. A kiválasztott lányok szemét bekötötték, majd irányították, hová üssenek a hosszú bottal. Mindenki háromszor próbálkozhatott. A cseppet sem könnyű feladatot a kopácsi Novački Lanának sikerült teljesítenie, aki tehát a hagyomány jóslata szerint „még idén férjez megy”. A szabadtéri program hatalmas körcsárdással ért véget.

Jankovics Róbert és Magdó János is kifejezte elismerését a szervezőknek

A kakas-ütési rendezvény kultúrműsorának az elején Micheli Zsolt köszöntötte a vendégeket, többek között Jankovics Róbert parlamenti képviselőnket, Magdó János eszéki magyar főkonzult, Tabányi Pált, Maglód polgármesterét, Novreczky Jánost, Várdaróc magyarországi testvértelepülése, Birján polgármesterét. 

A kultúrműsorra mindig megtelik vendégekkel a művelődési otthon nagyterme. Ez idén is így volt, emiatt sokaknak már nem jutott szék. Magdó János felszólalásában meg is jegyezte, úgy tűnik, hogy Várdaróc nemcsak a horvátországi magyarság „futballfővárosa”, hanem a Drávaszög „kulturális fővárosává” is vált.

A főkonzul után Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk is gratulált az egyesületnek és a falu lakosainak az eredményes munkához. Beszédében kifejtette, olyan időket élünk, amikor „a kultúra támogatása nem élvez prioritást”. A horvátországi magyar közösség a magyar és horvát állami támogatásoknak és a HMDK munkájának köszönhetően mégis fejlődőképes tudott maradni.

Ennek ékes bizonyítékai a faluban végbement infrastrukturális fejlesztések, amelyek idén a település eddigi legnagyobb építkezésével folytatódnak: elkezdődik a várdaróci futballakadémia építése.

A köszöntők után a fellépőké volt a színpad. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület gyermektánccsoportja első bemutatkozására a 2020-as kakasütésen került sor. Sikeresen átvészelte a kényszerszünetet, azóta folyamatosan csatlakoztak a csoporthoz, így ma két korosztályban gyakorolnak szorgalmasan Andócsi Lívia vezetésével. A műsorban mindkét szekció színpadra lépett, ezenkívül az újbezdáni kultúregyesület Komikus színjátszó csoportja, a Vinkovcei Magyar Kultúregyesület kórusa, a kopácsi Arany János Kultúregyesület Tavirózsa tánccsoportja előadásainak tapsolhatott a közönség.

A második napon a kakaspaprikás-főzésben versenyeztek

A kakas-ütés második napja, a vasárnap hagyományosan a kakaspaprikás-főzés jegyében telik. Noha az időjárás ezen a napon már esősre fordult, ez nem tántorította el a húsz csapatot a szakácskodástól, vidám hangulatú társaságok állták körül a bográcsokat.

A négytagú zsűri a laskói Munk Erik főztjét tartotta legfinomabbnak, a 2. a szintén laskói Klájó Krisztián, a 3. pedig a csúzai Pinkert János lett az idei gasztronómiai megmérettetésen. Farahó Zsolt különdíjban részesült, aki korábban már háromszor volt a várdaróci kakaspaprikás-főzés legjobbja. Ő adta át a vándorserleget az idei első helyezettnek. 

A programot a zágrábi Kisebbségi Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Csoóri Sándor Alap, a Bellyei járás és a HMDK támogatta.