Hortobágyi Nemzeti Park

515

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára.

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi.

 

Madár és vadállománya

Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető, amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat – az őstulkot és a vadlovakat – fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürkemarha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a 19. század elején Normandiából került a Hortobágyra. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa.

A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok törik csak meg.

 

Hortobágyi Csárda11-hortobgyi

Több mint 300 éve várja az utazókat az egykori sóút mellett, a Kilenclyukú híd tövében ez a gyönyörű, nemrégiben felújított műemléképület, mely a világörökség részét is képezi.

Történetét, a vándorok életét, a pusztát felfedező nagyjaink alakját bemutató kiállítás látható az egykori vendégszobákban. Az ivóban hagyományos pásztorételeinket és a pusztában található alapanyagokból – szürkemarhából, rackából, gyöngytyúkból, mangalicából, halakból – sütött-főzött ínyencségeket kínálnak, melyeket jóféle magyar pálinkákkal és borokkal öblíthet le az utazó.

 

Pásztormúzeum

Az épület valaha szekérállás volt, ahol a vásározók és a hortobágyi pásztorok zöme megfordult. A Pásztormúzeum bemutatja a csikósok, gulyások, juhászok életének legfontosabb elemeit a kihajtástól a Hídi Vásárig.

 

Kilenclyukú híd

A község műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd, melyet a fahíd elődök után 1827-ben Povolny Ferenc tervei alapján kőből építettek klasszicista stílusban, és ami 1833-ban készült el. A híd hossza 167,3 m, szélessége 6,85 m. A népi monda szerint „egyszer Ruzsa Sándort a csárdában a pandúrok el akarták fogni, de ő felpattant a lovára, és mivel nem volt híd a folyón, 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg”. Ezért van 9 lyuk a híd alatt. A ma 169 éves híd hősiesen állja a 21. századi közlekedés kihívásait.

 

Vadaspark

A Hortobágyi Vadasparkban az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított, valamint a nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatják be. A különleges állatfajokat élményszerű szafarin ismerheti meg a látogató. A Vadasparkban három nagytestű patás fajjal ismerkedhetnek meg a látogatók: az eurázsiai vadlóval (Przewalski ló), az ún. rekonstruált őstulokkal (Heck-marha), illetve a vadszamárral. A korábbi madárfaunát a területről rég eltűnt pelikán és ritka ragadozó fajok (sasok, keselyűk) képviselik. A ragadozók közül a farkassal és a sakállal találkozhatunk. A bemutatandó fajoknak az eredeti élőhelyüknek megfelelő környezetet alakítottak ki. A mai Hortobágyra jellemző fajok idevonzása miatt számukra kedvező mesterséges élőhelyeket hoztak létre.

A terület egyedülálló adottságai lehetővé tették egy olyan, szafarival kombinált turisztikai vadaspark kialakítását, amely Magyarországon unikális vonzerőt jelent. A látogató speciálisan kialakított, óránként indított gépjárművel jut el a tulajdonképpeni vadasparkba, és közben keresztülhalad a nagypatások területén. A gépjármű üléseibe beépített audio guide rendszer segítségével már útközben érdekes információkhoz jut.

A rendszeres programok közül legismertebb a Nemzetközi Lovas Napok és az augusztusi Hídi-vásár.

11-hortobagy-az-elso-magyar-nemzeti-park