Harmincéves küzdelem után tarthattak magyar misét a csángók

12

Zsúfolásig megtelt vasárnap délután a bákói Szent Miklós plébániatemplom a jászvásári püspökség által engedélyezett első magyar nyelvű misén. Több csángó faluból is népviseletbe öltözve érkezett a hívek egy-egy csoportja.

A Jászvásári Római Katolikus Püspökség nemrég engedélyezte, hogy itt havonta egyszer magyar nyelvű misét tartsanak. Az egyházmegye 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy a püspök által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerülhet sor. A kommunizmus bukása után a moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kérései mindeddig elutasításba ütköztek.

A moldvai csángók magyar miséért való küzdelmét 1989 után többen is felvállalták, de olyan kitartóan senki sem, mint a pusztinai Nyisztor Tinka. Néhány falubeli társával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselőivel együtt az 1990-től tisztségben lévő jászvásári püspöknél, az erdélyi megyéket képviselő gyulafehérvári püspökségnél, majd érsekségnél, a bukaresti érseknél, a fővárosi pápai nunciusnál és a Vatikánban is benyújtották a moldvai csángók ez irányú kérését.

Nyisztor Tinka korábban elmondta: készül közzétenni azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. Petru Gherghel, az egyházmegyét 1990 óta vezető püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángók nyelve nem magyar.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamelyik nyelvjárását.

Nyisztor Tinka azt is megjegyezte: a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.

De már a vasárnapi mise is óriási jelentőséggel bír, különösen egy olyan magyar katolikus közösség életében, amelynek nemzedékei sem az iskolában, sem a templomban nem szólhattak őseik nyelvén, aki pedig ez ellen szót emelt, megfélemlítésben volt része.