Hiába jelentette be a kormány, hogy három ciklusban hat százalékkal emelik jövőre a tisztviselők és a közalkalmazottak alapilletményét, a pedagógusok továbbra is kitartanak a munkabeszüntetés mellett, ugyanis a szakszervezetek az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelik, mert szerintük az oktatásban dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókéitól.
A köztisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét a kollektív szerződés határozza meg. Ez az összeg 2019. június 1-jén bruttó 5695 kúnát tett ki.
Az illetményszorzó ugyanakkor a feladatok összetettségétől, valamint a munkahelyektől függően változik a közszférában, és 0,5 százaléktól 3,5 százalékig terjed. Így például a tanítók és tanárok legalacsonyabb illetményszorzója 1,124 százalék, míg a legmagasabb 1,614 százalék.
A kormány tisztában van azzal, hogy a jelenlegi bérbesorolási kategóriák nem mentesek az igazságtalanságoktól és logikátlanságoktól, ezért úgymond szisztematikusan akarja megoldani a problémát, és átfogó felülvizsgálatot rendelt el. Ez azonban szerintük nem történik meg egyik napról a másikra.
A Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 júniusában az átlagbér a közigazgatás, a nemzetvédelem és a kötelező társadalombiztosítás terén nettó 7423 kúnát, az egészségügyben és a szociális ellátásban nettó 7412 kúnát, a szakmai, tudományos és technikai ágazatban nettó 7273 kúnát, míg az oktatásban nettó 6755 kúnát tett ki.
Horvátország költségvetési többlettel zárta az elmúlt két évet, és szeretné megőrizni ezt a teljesítményt, hogy legkésőbb 2024-re bevezethesse az eurót.
Mindazonáltal január 1-jétől Horvátország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, Andrej Plenković kormányfő pedig nem szeretné, ha az uniós elnökség hat hónapját a sorozatos sztrájkok határoznák meg.
Politikai elemzők szerint ezt a helyzetet használják most ki a szakszervezetek, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra.
A szülőknek alapvetően nincs kifogásuk a pedagógusok magasabb bérkövetelése ellen, de az elvesztegetett napok és órák pótlása vitatéma lett az otthonokban és a kávézókban is, sőt a közösségi hálón Nem engedjük a gyerekünket szombaton iskolába nevű csoportot is alakítottak. Mert félő, hogy az egészet majd a gyerekek sínylik meg.
