Facebook-forradalom Horvátországban is?

203

Horvátország majdnem mindegyik nagyobb városában kivonultak az utcára a hét végén az emberek, és a kormány lemondását, valamint Jadranka Kosor miniszterelnök távozását követelték.
Szombaton Eszéken is több százan gyűltek össze a főtéren, a demonstrációt pedig az egyik közösségi oldalon, a Facebookon szervezték meg.
Ami a tüntetéseket illeti, ha egy demokráciában a polgárok nemtetszésüket akarják kifejezni bármilyen társadalmi vagy politikai kérdéssel kapcsolatban, nyugodtan az utcára vonulhatnak. Amivel nincs is semmi gond. Ami viszont nincs rendben, az az erőszak, amibe egyik-másik tüntetés torkollik. Az, hogy a tüntetők megtámadják a rendőröket, közvagyont rongálnak meg vagy magántulajdonban tesznek kárt, nem vezet sehova. A legmagasztosabb ideológiától vezérelt demonstráció is, ha erőszakkal párosul, a legtöbb ember számára a huliganizmussal válik egyenlővé. Így a szervezőknek nagyon oda kell figyelniük, hiszen kezdeményezésük egyesek túlfűtöttsége miatt dugába dőlhet.
A zágrábi tiltakozó gyűlés képei, ahol a demonstrálók kisebb csoportja rendőrökre támadt, üvegekkel és kövekkel dobálta meg őket, mert azok nem hagyták, hogy a szábor közelébe jussanak, bejárták a szomszédos országok tömegtájékoztatási eszközeit is. A képekhez azt a magyarázatot fűzték, hogy Horvátországot súlyosan érinti a gazdasági válság, az utolsó két évben komoly méreteket öltött.
Ennek a következménye a munkanélküliek példátlanul magas aránya. A pillanatnyilag 334 378 munkanélküli egy négymilliós országban óriási szám. Nemrég olyan statisztikai adattal is szembesülhettünk, hogy egy dolgozóra 1,3 nyugdíjas jut Horvátországban. De nem szükséges a statisztikákat bújni ahhoz, hogy lássuk, nagy a baj, elég, ha a saját környezetünkben vesszük számba a nyugdíjasokat és az állás nélkül maradt embereket.
Európa-szerte számos kormány bukott bele abba, hogy nem tudott mit kezdeni a válsággal, vagyis hogy megpróbálták az emberekre terhelni adók és áremelések formájában a problémák megoldását. A politikai elit egyes képviselőinek a napvilágra került ügyei pedig olaj a tűzre, így nem kell azon csodálkozni, hogy az emberek az utcára vonulnak tiltakozni.
Az észak-afrikai országokban zajló politikai földrengésekre a Facebooknak köszönhetően került sor. Fentebb már utaltam rá, hogy a módszert a horvátországi helyzettel elégedetlenkedők is átvenni látszanak. Természetesen nem akarom az itteni gazdasági és belpolitikai viszonyokat például a líbiaihoz hasonlítani. A legjobb módja annak, hogy leváltsunk egy kormányt, a parlamenti választások. Ilyenkor mindenki „elmondhatja” véleményét arról, mit is gondol az adott kormány teljesítményéről.