Ó, ti drága önkormányzatok!

0
401

A szakmai nyilvánosság, de az Európai Unió szerint is Horvátország költségvetési hiányában kulcsszerepet játszanak a drágán működő önkormányzatok, amelyek megszüntetésével sokat spórolhatna az ország, de amelyek miatt akár csődbe is juthat.

A kormány mégsem kívánja megszüntetni egyiküket sem. A 21 bejelentett reform közül egyik sem foglalkozik az önkormányzatok okozta probléma megoldásával.

A miniszterelnök, Zoran Milanović szerint az ő kormánya erre nem is lenne képes. Ugyanis ahhoz, hogy megreformálják az önkormányzati rendszert, alkotmányt kell módosítani, amihez pedig kétharmados többségre van szükség (meg bátorságra, teszem hozzá csendben). A kormányfőnek és minisztereinek az a véleménye, hogy a járási és városi önkormányzatok megszüntetésével nem lehetne sokat megtakarítani. Szerintük ha egy önkormányzat nem képes például fenntartani egy óvodát, akkor megteheti ezt egy másik, egy erősebb önkormányzat, és ebből a megyék is profitálhatnának. Azt hiszem, ezt a gondolatmenetet nem csak én nem értem. A zavaros magyarázat bizonyára az abból fakadó félelemnek az elkendőzésére szolgál, hogy ha hozzányúlnak a helyhatósági rendszerhez, elveszítik a választásokat.

A gazdasági szakemberek másképp látják a helyzetet, mint a kabinet. A zágrábi Gazdasági Intézetnél az akkori kormány részéről 2009-ben megrendelt tanulmány szerint a városok és járások több mint a fele egyszerűen feléli a költségvetését: fizetésekre és anyagi jellegű ráfordításokra költik. Az elemzés szerint kétharmadukat meg kellene szüntetni, mert fenntarthatatlan és drága a működésük, és a saját alapvető tevékenységük ellátására sem képesek. Egyes szakemberek szerint a megyék számát is csökkenteni kellene, és mindössze hét régióra osztani az országot, amivel milliárdokat lehetne megspórolni.

Az önkormányzatok gazdagabb és fejlettebb országokban jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak. Közvállalatokat tartanak fenn, nyereséget termelnek és komoly szakembergárdával rendelkeznek, míg a szegényebb és visszamaradottabb országokban – így nálunk is – ezt is átszövi a politika és a korrupció.

Dániának mindössze 98 önkormányzata van, Horvátország mindeközben 127 városi, 428 járási és 20 megyei önkormányzatot működtet.

Amíg a választások megnyerése a legfontosabb cél, ami miatt egyik kormány sem mer hatékony reformokat bevezetni, az országban pedig tovább mélyül a gazdasági válság, nem tartom valószínűnek, hogy akár egyetlen önkormányzatot is megszüntessenek a közeljövőben. A helyzet pedig tovább romlik szinte minden téren – az idő ebben az esetben, sajnos, nem gyógyítja be a sebeket…