Európa, újra határokkal

573

 

Az Európai Parlament honlapján olvastam egy sorozatot nemrég, amely az EU létező vagy  már megszűnt, fizikai vagy szimbolikus határait mutatja be.
Ezek egyike a Rajna felett átívelő Mimram híd Strasbourgnál, csak egy a sok közül, amely összeköti Franciaországot és Németországot. Ott, ahol a történelem során több véres háború is dúlt, most már évtizedek óta béke van, a térség lakosai pedig mindennap megtapasztalhatják, hogy milyen előnyökkel jár, hogy szabadon járhatnak-kelhetnek a két ország között. A Mimram híd a két régió közti együttműködés szimbóluma. Először 1861-ben építettek vasúti hidat itt, azt azonban a második világháború elején lerombolták. Ma már két vágányon közlekednek a vonatok, a nagy sebességű szerelvények által is használható pálya uniós forrásból épült. Miután az Európai Unió lehetővé tette a személyek és a tőke szabad mozgását is, Strasbourgban és Kehlben a mindennapok is megváltoztak. Több tízezren kelnek át a határon naponta, a hidat mindennap 36 ezer autó használja. Pár évvel ezelőtt német-francia kétnyelvű óvoda is nyílt Kehlben.
Hasonló a helyzet a bolgár Rusze és a román Gyurgyevó városát összekötő dunai Barátság híddal is, amely nem pusztán két várost, hanem két kultúrát, két európai írásmód között biztosít átjárást: a román oldalon a latin, a bolgár részen pedig a cirill ábécét használják. Mielőtt a két ország csatlakozott volna az EU-hoz, a Duna határ volt, míg ma már inkább találkozási pont a két eltérő kultúra között. Mióta könnyebb az átjárás, a két város között megnőtt a kölcsönös érdeklődés a túlparton elhelyezkedő nyelv és a szomszédos ország iránt.
Ez csak két példa a sok közül a határok nélküli Európából, amire mi is vártunk. És már mi is kezdtünk hozzászokni a jóhoz, miután 2014 szeptemberében egymegállásos forgalomellenőrzést vezetett be Magyarország és Horvátország az udvari és a beremendi határátkelőhelyen. Gyorsabb lett a határátkelés. Az egymegállásos rendszer most is működik, de újra szigorúbban veszik a ki- és belépést, így ismét életünk része lett a határon való várakozás. A hatalmas menekültáradat megfékezése, lassítása miatt nemcsak itt, hanem több olyan országban is visszaállították az ideiglenes határellenőrzést, ahol már több éve csak a megmaradt őrbódék jelezték, hogy ott valamikor határ volt.
Lehet, hogy elbúcsúzhatunk a határok nélküli Európától? Csak átmenetileg, huzamosabb időre, esetleg végleg? Ezt ma még nehéz megmondani.