Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentése, mely szerint Magyarország nem lesz többé gyarmat, és vége az extraprofitok idejének, bejárta a világsajtót. A miniszterelnök „ultimátumot” adott a bankoknak Magyarországon. A magyar kormányfő szerint a devizahiteleket úgy kell átalakítaniuk a pénzintézeteknek, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek. Ha ezt nem teszik meg november 1-jéig, a kormány lépni fog, és olyan megoldást alkalmaz, amely megszünteti a devizakölcsönöket. A kormányfő azt várja a bankoktól: viseljék a veszteségek nagy részét. Akárcsak a szolgáltatók az újabb rezsicsökkentést. Mint mondta, „nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk”.
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentései, amelyek főleg a külföldi tulajdonban lévő bankoknak és multinacionális vállalatoknak szólnak, számos kritika megfogalmazására adtak okot a külföldi médiában.
Horvátországban is jelentek meg cikkek ezzel kapcsolatban, egyelőre pozitív hangnemben – ennek bizonyára az is oka, hogy hasonló cipőben jár a két ország.
A tavalyi év első felében a hazai bankszektor mintegy 1,5 milliárd kúna osztalékot fizetett ki európai tulajdonosaiknak.
A legtöbb, 1 milliárd kúna Olaszországba került, az UniCredita és Intese SanPaolo tőkéjét gyarapította, előbbi a Zágrábi Bank, a másik pedig a Privredna Bank tulajdonosa, a két pénzintézet a horvát bankpiac 42 százalékát fedi le.
Az emberek egyre óvatosabbak a hitelekkel kapcsolatban. A Horvát Nemzeti Bank a pénzintézetek hitelképességével kapcsolatban végzett felméréséből egyértelműen látszik, hogy várhatóan tovább csökken a keresletet a hosszú lejáratú hitelek iránt, és kevesebb lesz a lakáscélú és egyéb fogyasztói hitel is. Ez is a gazdasági válság hatása.
A hitelaktivitás csökkenése miatt a bankok is rosszabbul teljesítenek. A tavalyi évhez képest nyereségük – az első félévben 1,8 milliárd kúna volt – megfeleződött, és „csak” 1 milliárd nettó bevételre tettek szert.
Közben egyre csökken a megtakarítások értéke is, és az emberek egyre elővigyázatosabbak, ha hitelről van szó.
Ami a lakáscélú kölcsönöket illeti, Horvátországban ez jelenleg 60 milliárd kúnát tesz ki, a polgárok pedig 1,2 milliárddal több hitelt fizettek vissza, mint amennyit az elmúlt egy év során felvettek. A személyautókra sem szívesen vesznek/veszünk már föl banki kölcsönt. Egyedül a hitelkártyáikat terhelik le még az emberek, de már azt sem olyan mértékben, mint korábban.
A bankok a hiteleik iránti kisebb érdeklődés és a kamatmegfizettetések késése miatt újabb illetékkel próbálkoznak növelni nyereségüket. Itt van például egy olyan, amely a pofátlanság határát súrolja. Eddig is levontak bizonyos összeget a pénzintézetek, ha készpénzt vettünk fel nem saját bankautomatánkból. Mostantól kezdve ennek a dupláját is levonhatják a számlánkról. Tehát ha én példának okáért a Spliti Bank ügyfele vagyok, és hirtelen szükségem van készpénzre, de a közelben csak PBZ-s vagy Hypo-s automatát találok, a saját bankom 2%-át lenyúlja a felvett összegnek, de minimum 25 kúnát, mert nem a saját számlavezető pénzintézetem automatájából vettem fel a saját pénzemet. Mi ez, ha nem rablás!
