Szombaton elsőként a vukovári emléktemetőben, majd az ovčarai vesztőhelynél a város elestének 33. évfordulója alkalmából a Vukovári Magyarok Egyesületének tagjai és a velük együtt emlékezők tisztelettel adóztak a hősies küzdelem, valamint az azt követő vérengzés magyar áldozatainak.
Horvátországban a november az emlékezés hónapja: az 1991-ben kezdődött honvédő háború ártatlan áldozataira és bátor védőire emlékeznek.
Vukovár városa a hősies ellenállás és a kitartás jelképe. A 33 évvel ezelőtti ostrom idején, a harcok következtében 1624 ember vesztette itt életét. Az elesett honvédek emlékére a városban külön sírkertet hoztak létre. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Vukovári Magyarok Egyesülete minden év november 16-án itt rója le kegyeletét azok előtt, akik életüket áldozták hazájuk és otthonuk védelmében, szembeszállva a túlerővel.
A Duna-parti város 1991-es ostroma három hónapig tartott. A várost szinte teljesen lerombolta a szerb tüzérség, a fogságba esett védőket pedig kivégezték. Több mint másfélezer ember vesztette életét – köztük horvátországi magyarok –, és még ma is sokan eltűntként szerepelnek. Az emléktemető, amelyet az elesett honvédek tiszteletére hoztak létre, márványból készült egyensírokkal emlékeztet az emberi kegyetlenségre.
– Tizenhét éve, hogy rendszeresen járok Vukovárra, azóta, hogy magyar szervezetet hoztunk itt létre, és ahogy eddig minden évben, az idén is megemlékeztünk az itt 1991 őszén megölt magyarokról. Ennyi év után sem könnyebb az idevezető utat megtenni november 16-án és meghallgatni az áldozatok nevének a felsorolását. Az itt élő magyar közösség nagy véráldozatot hozott Horvátország szabadságáért. Ezek a magyar emberek ma is közöttünk lehetnének, és nem csupán ők, hanem gyermekeik is, akik iskoláinkban tanulhatnának, kultúregyesületeinkben tevékenykedhetnének – mondta lapunknak Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke.
Ezt követően sorra helyezték el a politikusok, diplomaták, civil szervezetek és önkormányzatok képviselői koszorúikat az emlékmű talapzatánál. Többek között Jankovics Róbert, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője, a HMDK elnöke, Matijević Olivér, a HMDK ügyvezető elnöke, Varga Tibor, a zágrábi Kisebbségi Tanács elnöke, Gyöngyös Zsófia, a zágrábi Magyar Nagykövetség első beosztottja, Szendrői László ezredes, véderő, katonai és légügyi attasé és Magdó János eszéki magyar főkonzul.
A vesztőhelyen felidézték a 33 évvel ezelőtti borzalmakat
A megemlékezés az ovčarai vesztőhelyen folytatódott, ahol a 197 meggyilkolt katona és civil között három magyar is van. Az emlékezők itt is koszorúkkal rótták le tiszteletüket az áldozatok emléke előtt, Jakumetović Rozália, a Vukovári Magyarok Egyesületének elnök asszonya pedig röviden felidézte az akkori eseményeket.
– Az Ovčara nevű birtokon, vagyis azon a helyen vagyunk, ahol majdnem 200 személyt végeztek ki, sebesülteket, civileket, köztük az akkori munkatársaimat. 261 személyt hurcoltak el a vukovári kórházból. Mintegy 20-25 személyt sikerült visszahozni a kórházba, köztük a férjemet is, akiket a jóisten segítségével sikerült megmentenünk, így ők életben maradtak. A többieket ide, egy hangárba hozták 19-én, és november 20-a reggelén kivégezték. Egész éjjel kínozták, majd tízesével géppuskázták le őket. Minderről egy jó barátunktól is tudunk, akit szintén itt kínoztak, traktorpótkocsival szállították őt és a társait is a vesztőhelyre, neki az utolsó pillanatban sikerült elmenekülnie – idézte fel 33 év távlatából is felfoghatatlan borzalmakat Rozália.
