Több magyarok lakta településen is felállították a közösség májusfáját, ezzel ápolva egy régi, szép hagyományt. Sok helyen a gyerekeket is bevonták a munkába, hogy ez a szokás tovább élhessen a fiatalabb generációk körében is.
A májusfaállítás több mint ezeréves múltra tekint vissza Európában. Eredetileg pogány eredetű ünnep volt, amely az évszakváltást és a termékenységet jelképezte. A hagyomány szerint április utolsó éjszakáján a fiatal férfiak az erdőből hoztak egy sudár, egyenes fát, amelyet a kiválasztott lány háza előtt állítottak fel. Legallyazták, a tetején meghagyták a lombkoronát, és színes szalagokkal, borosüvegekkel díszítették. Ezzel fejezték ki udvarlási szándékukat, de a gesztus az egész közösség felé is üzenet volt.
Egykor Baranya és Szlavónia magyar falvainak utcáit egy hónapon át színes májusfák díszítették. Napjainkban főként a faluközpontokban állítanak fát, méghozzá közösségi programként, amelyet jellemzően a helyi kultúregyesületek szerveznek.
Valamikor nagy divat volt a májusfaállítás Kopácson is. Itt évek óta a helyi HMDK-alapszervezet vállalja ezt a feladatot, és most is sikerült neki a település apraja-nagyját bevonni a „folyamatba”.
Várdarócon a Várdaróc Magyar Kultúregyesület gondoskodik arról, hogy a település hagyományai tovább éljenek, így a májusfaállítás is.
Vörösmart sem maradt májusfa nélkül, hiszen a Baranyai Júlia Kultúregyesület tagjai minden évben gondoskodnak róla, hogy a településükön is álljon szalagokkal díszített fa, amely idén az újonnan épült pazar, a napokban átadott székházuk elé került.
Májusfa díszíti Csúzát is, itt a Csárdás népi tánccsoport tagjai voltak ügyesek.
Nagybodolyán, a kis baranyai településen a Nagybodolyai Hagyományőrző Egyesület állította föl a falu fáját, amelyet majd a hónap végén egy ünnepség keretében ki is táncolnak.
Szentlászló: ahelybéli Petőfi Sándor Kultúregyesület tagjai számára a faállítás nemcsak a hagyományápolás miatt fontos, hanem a közösségi összefogást is jelképezi.
Kórógyon a Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület felel azért, hogy a legkisebbek is megismerjék ezt a hagyományt, így a fa kivágásától kezdve a díszítésen át a felállításáig részt vesznek a munkában.
Harasztiban a Haraszti Ifjúsági Egyesület tevékenységének köszönhetően élnek a régi hagyományok, ezek között van a májusfaállítás is. Az egyesületi tagok együttes erővel húzták fel idén is a feldíszített fát a központban.
Sepsén kissé eltérnek a májusfaállítási szokások: levágják a májusfa lombját, és helyére egy másik fa ágait kötözik. Ezt a hagyományt követték a HMDK sepsei alapszervezetének tagjai, és így került a közösségi májusfa a székházuk elé.
Brekinskán nem mindennapi májusfaállítást hajtottak végre a Lipiki Magyarok Egyesületének tagjai, hiszen a székhelyük előtti lebetonozott parkolóban állították föl a fát.
A Grubišno Polje-i Magyarok Közössége gerbaváci (Grbavac) székházában néprajzi kiállítást is berendeztek, amely a vidéken élő magyarság tárgyi kultúráját hivatott bemutatni mintegy 1000 tárgyon keresztül, az épület udvarát egy ideig most egy májusfa is díszíti, amit április utolsó napján állítottak föl az egyesület tagjai.
Újbezdánban, ahol a májusfa-kitáncolási ünnepség is hagyomány, idén is felállították a hatalmas fát, amely egy hónapon át díszíti a falut. A hónap végén énekkarok, tánccsoportok és helyi lakosok gyűlnek majd köré – tánccal, zenével kísérve döntik ki a fát, ünnepelve ezzel a közösség összetartását.
