Az ambrózia, avagy a parlagfű a legelterjedtebb allergén növények közé tartozik. Augusztus és szeptember között virágzik, ez az időszak sok kellemetlenséget okozhat a parlagfűre allergiásoknak.
A parlagfű Észak-Amerikából származó, felettébb igénytelen, mégis agresszív gyomnövény. A 19. század közepén hurcolták be Európába. Magyarországon az 1920-as, Horvátországban pedig a 40-es években jelent meg.
A homokos vályogtalajt kedveli, terjed az utak és vasutak mentén, a mezőkön, a kertekben, a parlagon hagyott területeken – innen a neve is. A meleg éghajlatot, a fényt és a nyári csapadékot kedveli. Virágzása átlalában július végétől kezdődik, az általa okozott allergiás tünetek egészen október közepéig tarthatnak. Fokozódhatnak napfényes, szeles időben kinn, a szabadban, a hajnali és esti órákban. Ilyenkor ugyanis intenzívebb a pollenszórás. A parlagfű pollenjét akár 30-40 kilométeres távolságba is elfújhatja a szél. Ezért azokon a területeken is magas lehet a pollenkoncentráció, ahol maga a növény nincs jelen.
Az esős nyár lassította a pollentelítettséget
Az ismétlődő záporok, zivatarok valamelyest lassították a pollentelítettség emelkedését. A Közegészségügyi Intézet augusztus elején 18 pollenszemet mért a levegő egy köbméterében. Ez még nem olyan nagyon vészes, mivel az allergiás reakció kiváltásának köszöbértéke 30 pollen köbméterenként. Augusztus közepére viszont már elérte a kritikus szintet a parlagfű pollenkoncentrációja Eszék környékén.
Az allergia tünetei: könnyezés, a szem viszketése, tüsszögés, csalánkiütés. Egyformán sújthat felnőtteket, gyermekeket, fiatalokat, az utóbbi években két-három éves kisgyermekeknél is egyre gyakoribb.
Horvátország kontinentális részén a lakosság 15–25 százaléka szenved parlagfű-allergiától.
Az eszéki kórházban 6500 allergiás beteget tartanak nyilván, 40 százalékuk allergiás a pollenre.
Közéjük tartozik a kopácsi Cickai Csaba is, már több mint húsz éve allergiás a parlagfűre. 1993-ban diagnosztizálták a kórházban az allergiáját. Közlése szerint a tünetek már korábban is jelentkeztek nála, de addig megfázásra gyanakodott.
– Egyedül a parlagfű pollenjére vagyok allergiás. Virágzása ideje mindössze néhány hónapig kínoz. A betegséget tudomásom szerint kigyógyítani nem lehet, de gyógyszeres kezeléssel megszüntethetők a tünetek, ez körülbelül 100 kuna kiadás évente, vagyis nekem nem okoz túl sok kellemetlenséget az allergia – mondta el Cickai Csaba.
Hozzátette, az is jó módja az allergia elleni védekezésnek, hogy az érzékenyek szezon idején kevesebbet tartózkodnak a szabadban, főleg a délelőtti órákban. Emellett nem árt, ha figyelemmel kísérik a levegő pollentartalmának alakulását a Közegészségügyi Intézet (ZZJZ) weboldalán (www.zzjzosijek.hr).
A legjobb megoldás egyesek szerint az immunterápia, melynek során fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetet az allergénhez. Ez többéves kezeléssel jár, de hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.
Hazánkban jól bevált módszer az allergia elleni védekezésre a parlagfű-mentesítés. Eszéken például idén 100 ezer kunát szánnak erre a tevékenységre. A parlagfűirtásnak nem csak szervezett formája van, az irtása mindannyiunknak kötelessége.
A parlagfüvet kikelése után, azaz májustól kezdve kell irtani a terület kapálásával, kaszálásával és gyomlálásával. A növényt a virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és ne érlelhessen termést. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. Kézi irtást kesztyűben kell folytatni.
Törvény bünteti azokat, akik nem irtják ki saját területükön a kártékony növényt. A bírság összege fizikai személyek esetében 200, jogi személyekében 1000 kuna.
{fcomments}
