Egyre többen tenyésztenek halat

383

Minden télen megrendezik a Horvát Halászok Találkozóját, melyre idén Dubrovnikban került sor. A találkozón összegezték az elmúlt év eredményeit, valamint az ágazatot érintő kihívásokat. A tonhaltenyésztők között előkelő helyet foglal el a horvát függetlenség kivívásában nagy szerepet játszó Ante Gotovina tábornok.

Az elmúlt öt évben 80%-kal nőtt a tengerihal-tenyésztés Horvátországban. A legnagyobb mértékben a haltelepi aranydurbincs-, a szardínia-, illetve farkassügér-tenyésztés növekedett, de egyre többen vágnak bele a kékfarkú tonhal szaporításába is. A tenyésztett hal minőségileg semmiben sem tér el szabadon úszkáló társaitól, ezért egyre több halász dönt úgy, inkább tenyészti a halat, mintsem hogy a szerencsére bízza a fogást. A haltenyésztés eleinte ugyan jelentős többletköltséggel jár, viszont idővel sokkal biztosabb bevétel lehet, jelentette ki Ante Mišura halászatért felelős államtitkár a találkozón.

A tenyésztett hal rendre olcsóbb a szabadon fogottnál, ami sokszor viszályt szít a halászok és a tenyésztők között. Főleg a kisebb halászok zsörtölődnek sokat, akik havonta pár száz kiló halat fognak ki, hiszen nekik nincs tőkéjük az átállásra, és a levert árak miatt jelentős bevételtől esnek el. Természetesen a haltenyésztők élete sem egyszerű, mivel sok előírásnak kell megfelelniük, és a tengerhasználatért is koncessziót kell fizetniük. A halfarmokat többnyire védettebb öblökbe telepítik, ám egy erősebb vihar könnyedén tönkre teheti a hálókat, és így az egész állomány elúszhat. A statisztikai adatok szerint a horvát halászati ipar 2018-ban 88 000 tonna halat értékesített, melynek egyelőre kevesebb, mint 10 százaléka származik tenyészetből, ám ez az arány várhatóan a következő években megduplázódhat. A jelenleg mintegy 7600 hajóból álló horvát halászflotta hálói legtöbbször szardíniával telnek meg, melyből az elmúlt évben 46 267 tonna került piacra. Érdekesség még, hogy az elmúlt évben közel 4000 tonna tonhalat emeltek ki az Adriából, ám ebből csak 160 tonna a kihalászott, a többi tenyészetből származik.

Ami az édesvizeket illeti, itt jóval nagyobb a tenyésztett halak aránya. Az országban mintegy 3000 tonna édesvízi halat, főleg pontyot állítanak elő, ebből viszont csupán 197 tonna kerül ki a halászok hálóiból, elsősorban a folyamiakéból. 

Ami a halfogyasztást illeti, átlagosan 8 kg halat eszik meg évente egy horvátországi átlagpolgár, ez valamivel több az 5,3 kilogrammos magyar átlagnál, de még mindig kevés. Az európai átlag 23,4 kilogramm, de a kontinens csúcstartói a portugálok, akik évente csaknem 60 kg halat is elfogyasztanak – azaz egy hónap alatt esznek meg annyit, amennyit mi egész évben.

Tábornokból lett tonhalkirály

A horvát tonhaltenyésztés hosszú ideig stagnált, ám 2013-ban, nagy meglepetést okozva, Ante Gotovina horvát tábornok szállt be az üzletbe. A hágai Nemzetközi Törvényszék 2012 őszén felmentette az ellene felhozott vádak alól, és hazatért Horvátországba. Gotovina nem teketóriázott sokáig, 2013 tavaszán belevágott a tonhaltenyésztésbe. Ugljan szigete mellett létesítette első farmját, ahol kezdetben 7 alkalmazottal és hajóval vágott bele a bizniszbe.  A tábornok tonhalfarmja jó befektetésnek bizonyult, Gotovina mára az ország egyik legmeghatározóbb tonhaltenyésztője lett, évente átlagosan 100 millió kúnás forgalmat bonyolít le, és közel 100 alkalmazottnak biztosít egész évben munkát. Termékeit szinte kizárólag exportálja, mégpedig Japánba, ahol nagy népszerűségnek örvendenek a tábornok halai. (hd)