Egyesületeinknek köszönhetően tovább él a májusfaállítás hagyománya

Vukovár

Májusfák díszítik magyarlakta falvainkat a Drávaszögtől Szlavóniáig. Ezt a hagyományt a legtöbb helyen a kultúregyesületek tartják életben, amelyek aktivistái közösségüket ajándékozzák meg a májusfával.

A májusfaállítás eredetileg a szerelemről, termékenységről szól, végső soron az életről. A májusfát a hagyomány szerint fiúk (legények) állították a nekik tetsző lányoknak. Április 30-án, az éj leple alatt elindulnak fát szerezni, amit szalagokkal, boros vagy pálinkás üveggel díszítenek, majd lehetőleg titokban hajtják végre az akciót lányos házak kapujában, kerítésénél.

Udvarlási szándékkal ma már kevesek állítanak májusfát vidékünkön, valamennyi falu kultúrotthona, közösségi háza előtt viszont áll májusfa, általában a helyi művelődési egyesület aktivistáinak köszönhetően.

Ilyen módon igyekeznek fenntartani a hagyományt Nagybodolyán és Csúzán is, hogy a két hegyaljai település közösen tarthassa hónap végén a májusfa-kitáncolást táncosaik, zenészeik részvételével.

A nagyszabású májusfa-kitáncolási ünnepségéről híres Újbezdánban sem maradt el az esemény, itt gépi erővel, traktor segítségével állították fel az idén rekordméretű májusfát a kultúrotthon előtt.

Kopácson a helyi HMDK-alapszervezet feladata ennek a hagyománynak az őrzése, a fadíszítésből az egyesület hagyományőrző csoportjába járó gyerekek is kivették a részüket.

Ugyanígy több korosztályt mozgat meg az akció Kórógyon is, ahol a hagyományőrző egyesület a legkisebbeket is bevonja a műveletbe a favágástól a díszítésen át a rögzítésig.

Sok ember közreműködésének köszönhetően áll a sudár májusfa Szentlászlón is, Harasztiban pedig az ifjúsági egyesület nemcsak közösségi fát „ültetett”, hanem a helyi lányokat is meglepte.

Vukováron a Vukovári Magyarok Egyesülete azóta ápolja e népszokást, hogy saját székházuk van. A jó hangulatú program célja, melyből nem csak férfiak veszik ki a részüket, hogy a horvátságnak is bemutassák ezt a hagyományt.