Egy évvel ezelőtt, szeptember 3-án nyitotta meg Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és Joško Klisović horvát külügyminiszter-helyettes a 2006-ban „ideiglenesen” bezárt eszéki magyar főkonzulátust. A főkonzulátus egy évéről beszélgettünk De Blasio Antonio főkonzullal és azokkal, akiknek komoly segítséget jelentett és jelent ma is a magyar külképviselet.
2002-ben megnyílt Eszéken a magyar főkonzulátus Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően, aki először nevezte az új Horvátországot Magyarország stratégiai partnerének, és aki fontosnak tartotta, hogy személyesen is meggyőződjön a horvátországi magyarságnak a békés reintegráció utáni helyzetéről. 2006-ban aztán az MSZP-SZDSZ-kormány bezáratta! Pedig a közel öt év alatt jelentős szerepet játszott az itt élő magyarság életében, valamint nagymértékben növelte tekintélyünket (talán súlyunkat is) a többségi nemzet szemében. 2013-as újranyitásával nemcsak a két ország határ menti, regionális kapcsolatait fűzték újra szorosabbra, hanem a magyar nemzetpolitika alapvető célkitűzései is megvalósultak ezáltal.
De Blasio Antonio a külképviselet megnyitásakor az egyik legfontosabb feladatként az itteni magyarsággal való foglalkozást és a honosítási folyamat továbbvitelét emelte ki. Ezt hangsúlyozta akkor is, amikor a napokban a hivatalában beszélgettünk az elmúlt hónapok tapasztalatairól és eredményeiről. Elmondta, hogy a megnyitót követő első hónapok a technikai feltételek megteremtésével teltek, az ügyfélfogadást december elején kezdhették meg. Ez idő alatt is folyamatosan részt vett a magyar szervezetek rendezvényein, ezeket azóta is szívesen látogatja. A külképviselet megnyitása után is rendszeresen tartanak a HMDK székházában kihelyezett konzuli fogadónapokat, amivel azt szeretnék elérni, hogy azok számára is elérhetőek legyenek, akiknek egyébként körülményes lenne a beutazás Eszékre.
Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke szerint a főkonzulátus újraindításának legnagyobb haszonélvezői a drávaszögi és szlavóniai magyarok. „Nemcsak a magyar állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos könnyebb ügyintézésről van szó, hiszen előzőleg is nagyszerűen együttműködtünk a zágrábi magyar nagykövetség konzuli osztályával, hanem arról, hogy a többségi nemzet is másként viszonyul hozzánk” – fejtette ki. Kiemelte a főkonzulátus aktív és határozott szerepvállalását a várdaróci magyarellenes incidenst követően, valamint hogy több olyan kezdeményezése is volt főkonzul úrnak, amely az itteni magyarság ügyét előrevitte, habár ez szerinte nem tartozik a konzulátus fő feladatai közé. „És talán ami a legfontosabb, a főkonzul urat és munkatársait – a hozzánk való közvetlen és őszinte viszonyulásuk miatt – mindannyian barátainknak érezzük. Ezért is könnyű és gördülékeny az amúgy bonyolult és sokrétű együttműködés” – tette hozzá Jankovics.
A városi vezetés szerint gyümölcsöző a főkonzulátussal való együttműködésük. Vladimir Ham, Eszék város alpolgármestere a következőket nyilatkozta lapunknak: „Nagy örömmel vettünk részt tavaly az eszéki magyar főkonzulátus újbóli megnyitásán. A külképviselet nagy előnyt jelent magyar nemzetiségű honfitársaink számára, akiknek ezáltal közvetlen kapcsolata lett az anyaországgal, valamint támogatást kaptak politikai, kulturális és gazdasági tevékenységükben. Eszék városa és önkormányzata számára pedig nagyon jó egy olyan partnert a közelben tudni, amellyel a szomszédos Magyarország gazdasági, kulturális és más együttműködési lehetőségeit megtárgyalhatjuk. A konzulátus ezen felül tevékenységével hozzájárul Eszék azon erőfeszítéseihez is, amelyekkel a városban élő magyar kisebbség kultúráját, hagyományait igyekszünk megőrizni.”
A főkonzul az üzleti, a turisztikai, a kulturális és az oktatási kapcsolatok és együttműködés kialakításában is nagy szerepet vállalt. Ebben pedig partnere volt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat horvátországi irodája.
Palizs Tóth Hajnalka, az iroda vezetője lapunknak elmondta, nagy segítség volt számukra, hogy Magyarország külképviseletet nyitott Eszéken. Hozzátette: a főkonzulátussal az elmúlt egy évben szorosan együttműködtek, és számos közös rendezvényen vannak már túl. A főkonzul aktívan részt vett a Wekerle Vállalkozói Kör találkozóin, támogatta az iroda ösztöndíjprogramját, védnökséget vállalt több program kapcsán, és logisztikailag is segítette az irodát. Az iroda vezetője reményét fejezte ki, hogy a jövőben még szorosabbá válik „szövetségük”.
A főkonzulátus első emberének szívügye a horvátországi magyar oktatás, így idén tavasszal konferencia-sorozatot indított a horvátországi magyar nyelvű oktatás jövőjéről. A közművelődést is nagyon fontosnak tartja.
De Blasio Antonio jelenleg egy Magyar Hét megszervezésében vállalt komoly szerepet. Lapunknak elmondta: az eseménysorozat a régióközpont főterén az eszék-rétfalusi Népkör hagyományos rendezvényével, a 16. Magyar Nappal kezdődik, amely kulturális programja mellett a magyaros termékek vásárával is sok érdeklődőt vonz évről évre a város szívébe. Több napig lesz látható a szeptember 15-én megnyíló, 19 nagyméretű fotóból álló, Magyarországot bemutató vándorkiállítás, a Pillantás Magyarországra, valamint A mi világörökségünk elnevezésű tárlat. Ezeknek az eszéki Portanova bevásárlóközpont ad otthont. A kiállítások mellett ezeken a napokon a baranyai magyar termelők borait is megkóstolhatják a látogatók, valamint magyar népi tánccsoportok is bemutatkoznak. A programsorozat folytatásában szeptember 19-én az eszéki Horvát Nemzeti Színház színpadán a Pécsi Balett előadásában A Jó, a Rossz és a (Csúf) Colos vadnyugati táncbohózatot láthatja a közönség. Majd az egész magyar rendezvénysorozat a kopácsi Halásznapokkal zárul szeptember 20-án.
Az elmúlt egy év gazdag volt történésekben, eseményekben. A fentiekből is látszik, hogy még egy ilyen kis közösségnek is fontos az anyaország törődése, s hogy mekkora segítséget jelent egy maroknyi magyarnak, ha valaki szívügyének tekinti a sorsukat.
{fcomments}
