Levonult az árhullám Horvátországban is, sokkal kevesebb kárt okozva, mint Európa más országaiban, de az összefogás itt sem volt kisebb, mint máshol. Mivel 20 centiméterrel alacsonyabb víztömeg érkezett az országba, mint 1965-ben, nem kellett tartani attól, hogy elárasztja a házakat és emberéletek kerülnek veszélybe. Ennek ellenére több politikus is ellátogatott a két veszélyeztetett megyébe. Ennyi együttérzés végül is elvárható tőlük. Magyarország miniszterelnöke végig a gátakon volt. Sokan kampányfogásnak tartották, és még a legnagyobb bajban és összefogásban is Orbán Viktort támadták, az emberek többségének viszont mégis szimpatikusabb volt az ő hozzáállása, mint az ellenzék vezetőjének kijelentése, miszerint ő bizony nem megy bohóckodni a gátakra… Horvátországban sem bohóckodott senki: több ezer civil és egyenruhás volt talpon napokig, és próbálta megvédeni a házakat, értékeket a víz pusztításától. Hála istennek, nem történt nagyobb baj, néhány házat áraszott el csak a víz, ezek tulajdonosait viszont nem vigasztalta a tény, hogy másutt megúszták.
A mi miniszterelnökünk, miközben itt az árvíz ellen védekeztünk, újabb megszorításokon törte a fejét. Gazdasági válság van, ezt senki sem vitatja. Az államkasszát fel kell tölteni, vissza kell tenni azt, amit elvettek belőle, vagy felelőtlenül elköltöttek, nem törődve a következményekkel. Valahogy ki kell lábalni ebből a helyzetből, de hogy mindig az istenadta népnek kelljen megfizetnie mások könnyelműségéért, az nem járja.
Az Európai Unióban, ahova most fogunk belépni, több ország is válságban van. Nekünk pedig ennek ellenére örülnünk kellene. Kicsit gyanús is volt, hogy igazából semmit nem hallani a csatlakozás napjának ünnepi előkészületeiről. Már azt hittük, el is marad a banzáj, amikor tegnap, június 17-én végre előálltak az illetékesek az országos rendezvénysorozat programjával. Nem kis meglepetésünkre ránk is gondoltak a szervezők, pontosabban Eszék városára. Az óvárosban Tony Cetinski horvát énekes mellett Rúzsa Magdi magyar popsztár, a Megasztár egykori nyertese, a horvátok szerint a magyarok Beyoncéja is fellép majd az ünnepi műsorban.
Amíg mi azt ünnepeljük, hogy 28. tagállamként csatlakozunk az Unióhoz, aminek azért pozitív hozadéka is lesz, és amiről igyekszünk majd hétről hétre be is számolni lapunkban, addig például az izlandiak úgy döntöttek, köszönik szépen, de ők magukban is elvannak. Mondani sem kell, hogy a bejelentéstől leesett a brüsszeli urak és hölgyek álla: ők el sem tudják képzelni, hogy van élet az EU-n kívül is.
Közben elballagtak a nyolcadikosok a magyar iskolákban is. Egy kis büszkeséggel mondom, mert talán nekünk is van némi közünk hozzá, hogy ezek az iskolák visszanyertek valamicskét régi fényükből. A mi segítségünk is kellett hozzá, hogy megingassuk a szülőket abban a tévhitükben, hogy csak horvát tannyelvű iskolába járva tud a továbbiakban érvényesülni a gyerek. Ugyanannyi kis elsős lesz, mint ahány nyolcadikos most elbúcsúzott.
