Drávaszögi és szlavóniai református ígéretlevelek és házassági egyezségek

0
47

Múlt héten egy újabb kötettel gazdagodott a horvátországi magyarokról szóló írásos korpusz, az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör kiadásában bemutatták a Jukić Zita szerkesztette Drávaszögi és szlavóniai református ígéretlevelek és házassági egyezségek c. kétnyelvű kötetet.

Az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét minden korosztály számára. Fő célkitűzésük érdekében rendszeresen szerveznek művelődéstörténeti előadásokat, bemutatókat, irodalmi esteket és egyéb programokat. Az egyesület az elmúlt tíz évben kiállítássorozatot szervezett, magyar szerzőknek szentelt irodalmi esteket, magyar filmvetítéseket, gyermekfoglalkozásokat, magyarországi tanulmányutakat. Emellett kiadója volt két, a szlavóniai magyarság történetével foglalkozó könyvnek, amelyeket Nyári Denisz, az egyesület jelenlegi elnöke szerkesztett.

A laskói származású Jukić Zita Szabadkán járt magyar tannyelvű középiskolába, a néprajz szakot pedig Budapesten végezte. Néhány hónappal ezelőttig az eszéki Állami Levéltárban dolgozott levéltárosként, és volt a fő kapocs az archívum és a magyarországi kollégák, elsősorban a pécsi Baranya Megyei Levéltár, de más jelentős magyarországi kulturális intézmények között is. Levéltári tevékenysége mellett aktív tagja volt az eszéki magyar kisebbségi közösségnek is, ezt a tevékenységét a Zrínyi Magyar Kultúrkör megalakulásával koronázta meg 2014-ben.

Zita jegyezte le és bocsátotta a magyarországi Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport rendelkezésére a bemutatott kiadványban fotókon és betűhív leírásban közreadott forrásegyüttest, amelynek három tagja részt vett a kötet közel félszáz oldalas bevezető tanulmányának az elkészítésében. A levéltáros a drávaszögi és a szlavóniai egyházi anyakönyvek kutatása során figyelt fel arra, hogy a házasságkötéssel egyidejűleg írásba foglalták a házasfelek különböző tartalmú megállapodásait, vállalásait. Hét, jórészt református község, Rétfalu, Szentlászló, Karancs, Kopács, Kórógy, Sepse és Várdaróc 18–19. századi anyakönyveiből a teljesség igényével gyűjtötte ki ezeket a megállapodásokat: összesen 97 darabot.

– A horvátországi magyarság múltjának a kutatói közé sorolhatjuk Hoblik Mártont és Garay Ákost is, akik a 19. században éltek, Kiss Lajos, Penavin Olga és Lábadi Károly nagyszerű munkát végeztek. Ennek ellenére a kutatásaik eredményei szinte teljesen ismeretlenek a horvát tudományos, kulturális szféra és a nagyközönség számára is. Ezért fontos lenne, ha egyesületünk azon dolgozna, hogy minél több, ezzel a témával foglalkozó könyv mindkét nyelven megjelenhessen – mondta el beszédében Nyári Denisz, a Zrínyi Magyar Kultúrkör elnöke.