A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által javasolt drávaszögi és szlavóniai értékek a Külhoni Magyar Értéktár részét képezik. Az értéktár lényege, hogy egyrészt megvédje, másrészt népszerűsítse a hazai értékeket. A Magyar Értéktárból kerülnek ki a hungaricumok is.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottságának októberi ülésén mutatták be a határon túli szervezetek által a Külhoni Magyar Értéktárba javasolt helyi nemzeti értékeket.
Összesen 105 értéket ajánlottak, ezek között szerepeltek a Horvátországi Magyar Értéktár Klub által javasolt drávaszögi értékek is.
– A drávaszögi elemek sajátossága, hogy nem egyedi megnyilvánulással jönnek létre, hanem – a kulturális értékek összetettségét tükrözve – értékhalmazokat próbáltunk javasolni – mondta lapunknak Pajrok Andor, a szakbizottság HMDK-s tagja.
Az összes tétel bekerült az Értéktárba
Pajrok Andor azt is hozzátette, hogy ezeket különböző kategóriákba sorolhatták. Az agrár, illetve az élelmiszergazdasági szakcsoportba kerültek az ártéri és folyami halászat ősi eszközei, így a különböző rekesztő-, állító-, vető- és tapogatószerszámok, mint amilyen például a kőrisfakarókból készített borítóháló vagy a nádfalakból készült vejsze (az álló- és lassú folyású vizek legeredményesebb halfogó eszköze), de a kopácsi csikli, a halászok kedvelt csónakja is ide tartozik.
Ebbe a csoportba tartoznak a hagyományos ételek, például a kásás hurka, a hegyi bab, valamint a kopácsi halételek, köztük a csíptetős ponty is. Az utóbbi tradicionális, egyszerű és egészséges ételnek több mint száz éves hagyománya van a víz melletti faluban. A mundéros csuka ugyancsak a kopácsi halászok közkedvelt eledele volt hajdanán: a csukát mundérosan, pikkelyestől húzták rá egy félméteres nyers fűzfanyársra, melyet az izzó parázs mellé állítottak sütni.
Ami a kásás, vagyis a kálomista hurkát illeti, a Drávaszög Lexikon szerint a disznó hájának széléből és a fehérhúsból, a karajból 30-40 centiméter hosszú csíkokat vágnak, és a hurkabélbe húzzák, mellé főtt hagymával, borssal, sóval ízesített kukoricadara-keveréket töltenek. Az abában egy óráig főzik, majd megfüstölik, s utána fogyasztják (babhoz, lencséhez, krumplipaprikáshoz), a hegyi babot pedig a szőlőmunkák idején cserépfazékban főzték.
A drávaszögi népszokások területéről a kakasütés és a májusfa-kitáncolás került az értéktárba. A kakasütésnek Bellyén, Kopácson, Várdarócon, Karancson és Laskón volt hagyománya. Húshagyókedd délutánján valamelyik kocsma előtti téren levágott kakasfejet vagy élő kakast ástak le a földbe. A kakasütésre a közönség soraiból választották ki a jelentkezőket, akiknek bekötött szemmel egy hosszú karóval kellett eltalálniuk a szárnyas fejét. A hagyományt most már vidékünkön egyedül Várdarócon ápolják, természetesen nem igazi kakasfejet használnak erre a célra.
Ami a májusfa-kitáncolást illeti, több településünkön, így Újbezdánban, Csúzán és Sepsén még ma is ápolják e hagyományt. 
Nem maradtak ki az értéktárból a drávaszögi népviseletek sem. Ide tartozik a fekete alapon fehéren hímzett „fíkötő”, azaz a főkötő, mely az egész Drávaszög női viseletének legdíszesebb darabja, illetve az ún. kebél, egyfajta alsó fehér vászonszoknya, mely a kórógyi és szentlászlói hagyományápolók viseletének ma is szerves része.
Az épített környezet kategóriába a drávaszögi építészeti emlékek kerültek be, például Ács Gedeon csúzai és Béni Izsák vörösmarti síremléke, akik a 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő drávaszögi személyiségei voltak, illetve Borkó Julianna egyházi énekszerző kopácsi sírhelye is.
Ide sorolható a laskói és a hercegszőlősi református templom, melyek minden bizonnyal római alapokon állnak. Valamint a kórógyi hombárok, amelyeket egykor gabonatárolásra használtak, mára már csak néhány darab maradt meg belőlük mutatóba.
Ezen elemek a Magyar Értéktár szerves részét képezik, és ezek közül kerülhetnek ki a hungarikumok, a kiemelésre méltó nemzeti értékek.
Lezsák Sándor nemcsak a magyar országgyűlés, hanem a Hungarikum Bizottság tagjaként látogatott el novemberben Horvátországba azzal a céllal, hogy megismerje, fölmérje helyi értékeinket, teljesítményeinket. Ezeken nemcsak a felsoroltakat érthetjük, hanem kultúregyesületeink, művészeti együtteseink tevékenységét is, mindazokat a dolgokat, amelyekből berendezhetjük a Drávaszög „kirakatát”.
– Helyi értékeink bemutatása, megismertetése hozzásegít a kapcsolatteremtéshez a Kárpát-medencén belül – nyilatkozta ittjártakor Lezsák Sándor.
A Hungarikum Bizottság tagja ígéretet tett, hogy közreműködik drávaszögi értékeink szélesebb körű megismertetésében.
{fcomments}
