Budapesten ülésezett a MÁÉRT, az összmagyarság legfontosabb egyeztető fóruma

109

Múlt hét pénteken Budapesten tartották meg az összmagyarság legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XXI. plenáris ülését. A tanácskozáson a horvátországi magyarságot Jankovics Róbert és Matijević Olivér, a HMDK elnöke és ügyvezető elnöke képviselte.

A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásokra a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért ülésén, amelyen kiállt a Kárpát-medencei etnikai alapú politizálás fenntartása mellett. Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség. Leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”, és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

Matijević Olivér és Jankovics Róbert

A kormányfő a Kárpát-medencei magyarság helyzetét értékelve arról is beszélt: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”. Hozzátette, át kell gondolni, hogy a magyar kormány hogyan tud értelmesen segíteni a Felvidéken élő magyaroknak.

Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. Kijelentette: a nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövid távon eloszoljanak”. Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a „semmibe vezet”, és ehhez „nem akarunk segédkezet nyújtani” – jelentette ki. Aláhúzta: az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, de – fogalmazott – „a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt”. Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz – erősítette meg.

A kormányfő a Horvátországban élő magyarokról azt mondta: ők egy sikertörténet részeseivé váltak az ország schengeni csatlakozásával. Ez fantasztikus, új lehetőségeket és távlatokat nyitó történeti változás – értékelt, és annak a reményének adott hangot, hogy az eurózónához való csatlakozás is beváltja Horvátország és az ottélő magyarok reményeit.

Szlovéniáról szólva elmondta: ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni, a kommunizmusból való átmenet olyan sajátos forgatókönyve érvényesül, és ennek olyan sajátságos dinamikája van, hogy az ember nem tudja, mikor van a való életben, és mikor néz bábszínházat. Azt kívánta, hogy az ott élő magyarokat ne vegzálják, ahogy mostanában ez megy. A szerencsétlen és buta összeférhetetlenségi vádakat próbálják meg elfelejteni, és tanuljanak a szerb-magyar együttműködés sikeréből – szólított fel. Ha nincs okunk arra, hogy fenntartsuk a történelmileg kialakult feszült viszonyt, akkor miért is ne változtathatnánk azt baráti viszonnyá – mondta, és azt kívánta, legyenek úrrá az egyre nagyobb bizonytalanságon, az ottani magyarok számára is ez volna az érdek.

Orbán Viktor a Vajdaságról szólva méltatta a nemrégiben elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökének érdemeit, és sok sikert kívánt fiának, Pásztor Bálintnak, megjegyezve: sok idő a bizonyításra nincs, decemberben választások lesznek. Jelezte, számíthatnak a magyar kormányra és szívesen segítenek a kampányban is. Ilyen segítséget a szerb kormánynak is megadnak – jelezte, hozzátéve: a mostani kabinettel sikerült kialakítani egy stratégiai együttműködést, ez a múlt fényében és a jövő reményében különösen értékesnek bizonyulhat.

A Máért ülésén rövid köszöntőt mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte: minden magyar, aki meg akar maradni magyarnak, akiben csak a szikrája van a magyar identitásnak, a magyar államtól minden támogatást megkap.

Az ülés elején néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére és Duray Miklós felvidéki magyar politikusra. Személyükben az egyetemes magyarság kiemelkedő alakjai, a nemzetpolitika jeles formálói távoztak az élők sorából – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Megemlékeztek továbbá Répás Zsuzsanna néhai helyettes államtitkárról is.

Zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél

A Máért XXI. plenáris ülésén minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel.

A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg.

Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos.

Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét – írták.

A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább.

Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre.

A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett.

Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra.

Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.

A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 év nemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre.

A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában – olvasható a dokumentumban.

A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.