Vasárnap tartotta hagyományos gyermektánc-találkozóját a csúzai Jókai Mór Kultúregyesület. Saját tánccsoportjain kívül színpadra léptek a várdaróci, kiskőszegi, pélmonostori és dályhegyi kultúregyesület gyermektáncegyüttesei is.
A Bóbita nevű néptáncszemlét minden évben nagy érdeklődés övezi, így volt ez most is. Megtelt a csúzai kultúrotthon résztvevőkkel, de a fellépők is szívesen követték egymás szereplését a nézőtérről.
Pinkert Ilona, a csúzai Jókai Mór Kultúregyesület keretében működő Hajnalcsillag gyermektánccsoportok vezetője köszöntőjében elmondta, rendezvényük célja, hogy vendégül lássák azoknak a kultúregyesületeknek a gyermektánccsoportjait, amelyekkel jó kapcsolatot ápolnak, és amelyek rendezvényein részt vesz a Hajnalcsillag. Így válik a hagyomány- és identitásőrző tevékenység közösségformáló erővé nemcsak helyi szinten, hanem szélesebb körben is.
A műsort a Hajnalcsillag fiatalabb és idősebb korcsoportja nyitotta és zárta koreográfiájával, de egy különszámot is bemutattak az egyesület lánytagjai. Rajtuk kívül színpadra lépett a Várdaróc Hagyományőrző Egyesület Gerle gyermektánccsoportja, a kiskőszegi HMDK-alapszervezet keretében működő Liliom gyermektáncegyüttes, a HMDK pélmonostori alapszervezetének Csillagocskák tánccsoportja, valamint a dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesület fiatal táncosai is.
Majd köszönőokleveleket osztottak ki az egyesületek vezetői között. Kováts Zsuzsanna, a Jókai Mór Kultúregyesület elnök asszonya lapunknak nyilatkozva ezúton is köszönetét fejezte ki minden fellépőnek a részvételért.
A programot a zágrábi Kisebbségi Tanács és a Bethlen Gábor Alap támogatásával rendezték meg.
A Bóbita színvonalas produkciói arról tanúskodtak, a néptáncot érdemes időben elkezdeni gyakorolni, hogy minél korábban rögzüljenek az alapvető lépések, és hogy kialakuljon a fiatalokban a néptánc és a népzene szeretete, akik aztán az ifjúsági és felnőtt táncegyüttesekben, magasabb szinten folytathatják majd a hagyományőrző tevékenységet. Ez a feltétele annak, hogy a jövőben se fogyjanak ki táncegyütteseink a tagokból, sem pedig a színpadok az előadásokból.
