Az uborkapánik hatása az őstermelőkre

140

Az uborkafertőzés nálunk is pánikhangulatot gerjesztett, és a halálos baktérium híre az emberek vásárlási szokásait jócskán megváltoztatta. Az eszéki piacot járva a legtöbbször a  „domaće“ szót lehet hallani, vagyis a vásárlók szinte kivétel nélkül megtudakolják, hogy hazai portékáról van-e szó. Közben az árusok is öles betűkkel hirdetik a termény horvát(országi) voltát, hiszen bizonyított tény, hogy a belföldi uborka egészséges.

Az egész Európát érintő spontán vásárlói bojkott hátterében a németországi véres hasmenésjárvány húzódik meg, ami miatt a hazai termesztésű uborka iránti kereslet is csökkent, majd a nemzetközi bizalmi válság újra a horvát(országi) áruk felé fordította a fogyasztókat.

Mivel még mindig tart az uborkapánik, úgy gondoltuk, körülnézünk a piacon.

Az eszéki felsővárosi piac termelőinek a többsége szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az általános pénztelenség miatt eleve csökkent a vásárlás a tavalyi évhez képest. A legnagyobb kárral azonban nagy valószínűség szerint a szuper- és hipermarketek számolhatnak, amelyek sokszor importáruval töltik fel zöldséges polcaikat.

 

Kulcsszó a hazai

Az eszéki felsővárosi piacon már egy ideje sárga kötényeket, pólókat viselnek az őstermelők, így a vevők pontosan tudják, kiknél vásárolhatnak hazai, biztonságos körülmények között termelt árut. Néhány árus azt mondja, a túlkínálat miatt idén csökkentették áraikat, de talán még jól is jártak a futótűzként terjedt uborkapánik miatt.

– Szerintem az árcsökkenés egyértelműen a bőséges felhozatallal is kapcsolatban áll, igaz, hogy a pánik is közrejátszott ebben. De úgy tapasztalom, hogy amennyi rosszat, annyi jót is hozott. Minket, kistermelőket most talán még jobban keresnek, hiszen tudják, hogy minőségi és egészséges árut kínálunk – nyilatkozta lapunknak a kopácsi Gamos Meleges Mária.

Ennek ellenére az eladási ár sokat számít, főleg azoknak, akiknek nagy mennyiséget kellene értékesíteniük.

– Szerencsére uborkából nem termeltünk annyit, mint mondjuk paprikából vagy paradicsomból, de így is érzékenyen érint bennünket a már-már botrányosnak nevezhető felvásárlási ár: a kilónkénti egy kúna a nagybani piacon. Aki azonban házhoz jön vásárolni, 3-4 kúnáért kapja meg a zöldséget, és látszik rajtuk, hogy elégedettek, amikor látják, hogy az valóban a mi kertünkben termett – tudtam meg a dályhegyi Loboda Mátyástól.

A kistermelők tehát nem feltétlenül panaszkodnak a pánik miatt, ugyanis a vevőket a hazai, a „domaće” felé sodorta a pánik. Természetesen mindig vannak olyanok, akik a kelleténél jobban megrémülnek ilyenkor, és egyáltalán nem vásárolnak a rossz hírét keltett zöldségféléből.

 

A nagyáruházak a legnagyobb vesztesek

A nagyáruházak sokszor olcsóbban adható importáruval szokták feltölteni a zöldséges és gyümölcsös polcokat, így nagyon fontos, hogy a vásárlásnál megnézzük, honnan származik a termék. A pánik éppen emiatt a szuper- és hipermarketeket rázta meg a legjobban, aminek a hatására nagymértékben leszállították áraikat. A kár országosan már több tízmillió kúnára rúg, a legjobban az isztriai termelőket érintette.

A legfontosabb tehát jelenleg az elővigyázatosság és az, hogy lehetőleg hazai árut vásároljunk. Akiket azonban ez sem nyugtat meg, fordítsanak fokozott figyelmet a higiéniára, tehát alaposan mossák, majd pedig hámozzák meg a gyilkos kórokozókkal hírbe hozott friss zöldséget, és természetesen a gyümölcsöt is.