Az igazi thrash metál: avagy a legveszélyesebb hulladékok egyike

285
e-szemg-1

Thrash metálnak hívjuk az e-szemétnek, vagyis a számítógépek és elektronikus berendezések maradványainak a hulladéklerakatait. Egy új alaplap, nagyobb merevlemez vagy jobb videokártya kedvéért viszonylag gyakran cseréli az alkatrészeket mindenki, akinek PC-je van.

Az elavult, megunt vagy tönkrement régiek veszélyes hulladéknak minősülnek (és akkor nem beszéltünk a monitorokról vagy akár a nyomtatókról), ezért szigorúan szelektíven kell(ene) gyűjteni őket. A kérdés: mi történik a különösen szennyező elektronikus kütyükből álló hulladékkal?

Az e-szemét két elsődleges felvevő piaca Ghána és Kína, két olyan ország, amelyek nem éppenséggel a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés élharcosai. Az elektronikus szemét Európából Afrikába megy, míg az amerikai és japán hulladék elsősorban Kínába kerül.

e-szemg-3

A fenti képek Ghána fővárosa, Accra mellett készültek, ahol gigantikus területeket borít el az e-szemét. Elemek, telefon- és laptopakkumulátorok, monitorok, teljes gépházak, TV-k, DVD-lejátszók, elektromos kütyük, borotvák – mindenféle tárgy és eszköz, ami csak elképzelhető, áramlik ide Európából, hogy a helybeliek kibontsák belőle az értékesíthető részeket, a maradékot pedig elégessék vagy felhalmozzák a rohamosan növekvő hulladékhegyek valamelyikén.

A bontást végzők gyakran éhbérért foglalkoztatott munkások, nemegyszer gyerekek. A munka nem veszélytelen, a fémek, a kifolyó akkumulátorfolyadék és a bontáshoz használt vegyi anyagok, valamint a szemét égetésekor keletkező füst iszonyatos fenyegetés az emberi egészségre.

A legtöbb bontó családi keretekben üzemel. 5500 ilyen-olyan bontó található Guiyuban, több tízezer ember dolgozik bennük, és körülbelül évi 680 ezer kg-nyi mobiltelefont, számítógépet, számológépet és hasonló készüléket bontanak szét csak itt. A műanyagot elégetik. Ennek már most is végzetes következményei vannak: a városban lakó gyermekek 80%-ának vérében veszélyes mennyiségű ólmot mutattak ki.

 

Kiselejtezett csipek tonnái várnak sorukra

Óránként a világon átlagosan 4000 tonna veszélyes hulladéknak minősülő elektronikus hulladékot selejteznek ki, javarészt a fejlett országokban az amerikai kontinensen, Japánban és Európában. Csak a töredékét dolgozzák fel az országban, ahol keletkeznek: a többit a harmadik világba, Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsia egyes országaiba szállítják. Így tehát – sajnos – a gazdag, jómódban élő országok a szó szoros értelmében a szegény vidékeken élő emberek nyakába zúdítják saját veszélyes hulladékukat – miközben betartják a nemzetközi szerződéseket! A szegényebb országok népe pedig bontja, égeti, újra feldolgozza ezt a veszélyes hulladékot.

e-szemg-2

 

Galaktika: Az igazi thrash metál: a legveszélyesebb hulladék hegyei (képekkel)

 

{fcomments}