Aki előtt nem ismeretlen a jövő

0
247
12-riport1

Eszék – Kokl Mária az egyetlen bejegyzett jósnő Horvátországban. Ötven éve foglalkozik kártyavetéssel, rontáslevétellel, ám sokáig csak ismerőseinek nézett a jövőjébe. Amióta azonban vállalkozóként végzi ezt a tevékenységet, egyre többen jönnek hozzá, a legkülönbözőbb emberek, a legkülönbözőbb helyekről.

Jósnők, boszorkányok, médiumok, látók: valljuk be, a legtöbben szkeptikusan állunk hozzá a magukat valamilyen természetfeletti erővel bírónak mondókhoz. Ennek ellenére mégis hatalmas azoknak a tábora, akiket a kíváncsiság hozzájuk hajt. Természetesen sokan vannak az olyanok is, akik anyagi helyzetük javulását várják a jövő feltárásától, így ezt is jól kell tudni csinálni. És akármennyire is hihetetlen, van, akinek ez sikerül is.

Kokl Mariska néni családi tragédiákat, a hozzá fordulók jövőjét és országos katasztrófákat is megjósolt már. Számos ügyfele bizonyíthatja, hogy az asszony valóban birtokol a legtöbb ember számára ismeretlen képességet.

 

Tizenhárom éves korában egy ismeretlen cigányasszony döbbentette rá különleges képességére

Mariska nénivel nem volt könnyű időpontot egyeztetni. Hét közben reggeltől estig tele van a határidőnaplója. Amikor meglátogattam, már hárman vártak arra, hogy az asszony kártyát vessen nekik. Ketten a tengermellékről érkeztek, amiről később kiderült, hogy egyáltalán nem kell rajta csodálkozni.

Mariska néni nem az a jósnő, akit filmekben is látni – nem tart szeánszot, nincsenek körülötte különböző titokzatos tárgyak, csak rend és harmonikus környezet. Szabadidejében előszeretettel készít süteményeket és rendezi udvarát, amely tele van virággal. Akik nem tudják, milyen képességekkel rendelkezik, nem látnak mást, mint egy melegszívű asszonyt, akinek mindenkihez van egy kedves szava.

Indulását és azt firtató kérdésemre, hogy mikor fedezte fel különleges képességét, azt válaszolta, pontosan emlékszik, hogy 13 éves korában egy teljesen ismeretlen cigányasszony közölte vele, hogy „nagy tudás birtokosa”. Amikor riportalanyom megkérdezte, hogy akkor megtanítja-e kártyából olvasni, az asszony azt felelte, hogy erre semmi szükség, idővel maga fog rájönni, mit kell tennie. Ennek már több mint hatvan éve. Érdekelt, hogy vajon volt-e a családjában valaki, akinek hasonló képességei voltak. Elmondása szerint nagymamája sokszor segített betegeken különböző módszerekkel. Mária pedig pont azon a napon látta meg a napvilágot, amikor nagymamája elhunyt.

 

Kártyát vet, rontást vesz le, megálmodja a jövőt

Mariska néni gyakran megálmodja a családjában, közvetlen környezetében történő eseményeket. Általában hajnali háromkor következnek be látomásai, amelyek után rendszerint pontban fél négykor felébred, ilyenkor pedig azonnal papírra veti az álmot. Elmondása szerint ezek kivétel nélkül megvalósulnak a közeljövőben. 1998-ban megálmodta, hogy valamilyen szörnyű tragédia fog történni, és valóban, egy rablótámadásban brutális módon megölték a férjét. Legutóbb azzal a jóslatával került az újságok hasábjaira, mely szerint szinte az egész országot hatalmas földrengés fogja megrázni. Jövendöléseinek messze földön is híre ment, így a külföldi „páciens” sem ritka. Az ország különböző részeiből érkező politikusok, orvosok, közéleti személyiségek kopogtatnak ajtaján. Tarot-kártyából jósol, de emellett rontáslevétellel és védővarázslattal is foglalkozik, amihez viaszt használ.

Elmondása szerint sosem volt rossz tapasztalata látnoki képességével, elsősorban ajándékként tekint rá, amellyel másokon is segít. Nem csupán a bekövetkező eseményeket jósolja meg, azt is fontosnak tartja, hogy figyelmeztesse a jósoltatót, ha valamilyen szerencsétlenség van kilátásban. Legutóbb egy eltűnt hölgy hollétét álmodta meg, erről a rendőrséget is értesítette, akik az ő útmutatásai alapján folytatták a keresést. A jelen állás pedig azt mutatja, hogy Mariska néni látomásai igaznak bizonyultak.

De vajon szeretnénk-e ismerni a jövőt? Sokan azon a véleményen vannak, hogy ebből több baj származna, mint haszon. Ha viszont nagyon fúrja az oldalunkat a kíváncsiság, a legtöbbet minden bizonnyal Kokl Máriától tudhatjuk meg.