A Drávatáj tévéstúdió stábja még tavasszal elindult a horvát-magyar közös történelmi emlékek nyomába, ezúttal a Zrínyi és a Frangepán (Frankopan) családok történetét kutatva. Az állomásokon Radonić Margit idegenvezető volt a segítségünkre, ő kalauzolt bennünket a távoli múlt felidézésének a szándékával zajló utunkon.
A horvát tengerpart egyik legjelentősebb történelmi központja Krk városa, ahol a középkorban nemcsak kereskedelmi és kulturális élet zajlott, hanem komoly politikai döntések is születtek. A Frangepánok – birtokosok, diplomaták és hadvezérek – évszázadokon át formálták e vidék arculatát, s a krki vár falai között pecsétek és kardok döntöttek háborúról és békéről. A XIII. századtól kezdve ez a hely lett a család egyik legfontosabb hatalmi központja, később a Zrínyiekkel való szövetség is itt köttetett meg.
A krki vár és a Frangepán-hatalom születése
A várat a XII. században kezdte építeni I. Dujam, az első ismert Frangepán. A korabeli felirat tanúsága szerint a munkálatokhoz nemcsak a család, hanem az egész környék hozzájárult. Az épület egykor bíróságként, tömlöcként és vesztőhelyként is szolgált. A vár előtti Kamplin tér a lovagi játékok színhelye volt, míg a vár és környéke vízgyűjtő rendszere létfontosságú szerepet játszott a mindennapokban. A XII–XIII. század fordulóján épült fel a Szent Quirinus-templom, amelynek a többszintes kialakítása lehetővé tette, hogy a főurak a várból közvetlenül követhessék a misét. A vár egyik különlegessége az emeletes bástya, amely Dalmáciában és a tengerparton is ritkaságnak számított. A velencei uralom idején került ide a szárnyas oroszlán, a Velencei Köztársaság szimbóluma, amely egyúttal a város történelmének új fejezetét is jelezte.
Szövetség a szabadság jegyében
Krk szigetének másik történelmi ékköve Omišalj, ahol a Zrínyi–Frangepán emléktábla a két nemesi család összefonódott sorsának állít emléket. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc tragédiája – a Habsburg-ellenes összeesküvés miatti 1671-es kivégzés – nemcsak történelmi tény, hanem a horvát és a magyar szabadságtörekvések közös gyökerének jelképe is.
A Grobnik fölé magasodó vár stratégiai fontosságú helyen állt: innen ellenőrizték a tengert a belső vidékekkel összekötő útvonalat. Már az illírek és kelták idején is fontos volt, a római korban pedig a limes részeként védte a birodalom határait. A középkorban a Frangepánok katonai és diplomáciai bázisa lett, amely szoros kapcsolatot teremtett a magyar királyi udvarral. A család a XIV. századtól egyre jelentősebb szereplőjévé vált a Magyar Királyság politikai életének, s Grobnik birtoklása egyszerre szolgálta a magyar királyok hatalmát és a Frangepánok önálló dinasztikus ambícióit. A Zrínyiekkel való rokoni kapcsolat házasság révén szilárdult meg: Frangepán Katalin és Zrínyi Miklós frigyéből a leírások szerint tizenhárom gyermek született. A Frangepán család férfi ágának a kihalása után III. Frangepán István átadta birtokait a Zrínyieknek, akik 1577-től folytatták a családi örökség fenntartását. Ez a szövetség nemcsak a két família, hanem a teljes térség fejlődését is elősegítette – katonailag, kereskedelmileg és kulturálisan egyaránt.
A Kvarner-öböl felé irányuló kereskedelem és közlekedés ellenőrzése kulcsfontosságú volt, különösen a török veszedelem idején, amikor a várat és környékét újabb körbástyákkal erősítették meg a tűzfegyverek korszakának megfelelően. A Frangepánok ozalji ága, valamint több más főnemes vitte tovább a családi hagyományokat, melyek nyomai ma is megtalálhatók a vidék épített örökségében – többek között a címerük a grobniki vízgyűjtőnél. Krk városa, Omišalj és Grobnik ma is őrzik a Frangepánok és Zrínyiek emlékét. E helyek nem csupán a múlt relikviái, hanem élő tanúi annak a történelmi kapcsolatnak, amely a magyar és horvát történelemben évszázadokon átívelően, közös sorsban és szabadságtörekvésekben nyilvánult meg.
