A Drávatáj tévéstúdió stábja még tavasszal elindult a horvát-magyar közös történelmi emlékek nyomába, ezúttal a Zrínyi és a Frangepán (Frankopan) családok történetét kutatva. Az állomásokon Radonić Margit idegenvezető volt a segítségünkre, ő kalauzolt bennünket a távoli múlt felidézésének a szándékával zajló utunkon.
Košljun-sziget – Spirituális örökség, nemesi mecénások nyomában
A Krk-sziget déli partjainál, Punat kikötőjéből indulva alig tíz perc hajózás után tárul elénk az Adriai-tenger egyik apró ékköve, a Košljun-sziget. Ez a mindössze 68 hektáros zöldellő földdarab nem csupán természeti szépségével vagy spirituális kisugárzásával vívott ki magának kiemelt helyet a horvát kulturális örökségben, hanem történelmi jelentősége miatt is – különösen akkor, ha a Frangepán család és a horvát-magyar nemesi történelem összefüggéseit vizsgáljuk.
A sziget már az ókorban is ismert volt, villa rustica állt itt a római időkben, és a középkorban is stratégiai szerepet töltött be. Először bencés szerzetesek lakták, később, 1447-ben pápai bullával került a ferences rend birtokába, és azóta is ők gondozzák a szigetet. Természetvédelmi jelentősége sem elhanyagolható: több mint 540 növényfajt, 151 gombafajt, valamint a mediterrán táj szimbólumait, az évszázados olajfákat találjuk itt – mindezt béke és nyugalom övezi.
Frangepán Katalin végakarata és a košljuni templom megújulása
A Frangepánok nem csupán birtokosai, hanem patrónusai is voltak a szigetnek. Különösen VII. Frangepán János (Ivan) emelkedik ki közülük, aki jelentős anyagiakkal járult hozzá a ferences templom újjáépítéséhez, sőt alapítványt is létrehozott, amelynek ő maga és lánya, Frangepán Katalin is ezer aranyat adományozott. Ez nemcsak a templom restaurálását segítette elő, hanem biztosította Katalin kívánságát is, hogy halála után az ősök földjében nyugodhasson. Velencében hunyt el 1520-ban, és csak kilenc évvel később, 1529-ben hozták a földi maradványait Košljunra. A templomban ma is látható a síremléke.
A templom építészetileg is jelentős: a bencések által épített falai a 13. századból származnak, az 1500-as években pedig olyan neves művészek alkottak benne, mint Girolamo da Santacroce. Az oltárképen Szűz Mária mennybevételét láthatjuk, két oldalán Frangepán Katalin és apja, VII. Frangepán János szentként ábrázolva, középen pedig Krk városának védőszentje, Szent Quirinus áll.
Élő történelem a kolostorfalak között
A templomon és kerengőn túl Košljun több tárgyi és kulturális emléket is őriz. A kolostorban 30 ezer kötetes könyvtár, 90 ősnyomtatvány és glagolita írásos dokumentumok tanúskodnak a horvát írásbeliség és szellemi örökség gazdag múltjáról. A rend jelmondata – Béke és jóság! – a bejárat felett glagolita betűkkel szerepel, és a rend címerével együtt minden ferences helyszín elmaradhatatlan része.
A Frangepánok címerei – a hatágú csillag, a horvát pajzs, illetve a kenyeret tépő oroszlánnal díszített új címer – mindenütt jelen vannak a szigeten. Košljun tehát nem csupán természeti menedék vagy vallási központ, hanem a horvát-magyar nemesi történelem egyik élő, látogatható emléke is. Egy sziget, ahol a Zrínyiek és Frangepánok öröksége ma is kézzel tapintható – a kőfalakban, az olajfák árnyékában, az évszázados imák csendjében.
