A szentlászlói Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület a HMDK legnagyobb és legaktívabb tagszervezetei közé tartozik. Négy tánc-,
egy színjátszó és egy rajzcsoport működik a keretei között, és több mint 90 aktív tagot számlál. A kultúregyesület elnöke, Lapis János, és az ifjúsági tánccsoport egyik vezetője, Palizs Egyed Mária számoltak be lapunknak a kultúregyesület tevékenységéről.
Annak ellenére, hogy Szentlászló viszonylag távol esik a Drávaszögtől, ahol a magyarság tömbszerűen él, valamint hogy a honvédő háború következtében jelentősen megfogyatkozott a falu magyar ajkú lakosainak a száma, kultúregyesülete a legnagyobb és legaktívabb horvátországi magyar civil szervezetek közé tartozik.
A településen 1946 óta működik kultúregyesület, megalakulásában nagy szerepe volt többek között Bece Illyésnek és Gajnok Józsefnek, akik sokat tettek a falu közösségi életéért.
Lapis János közel kilenc éve van az egyesület élén. Lapunknak elmondta, a több mint hatvan éves kultúregyesületben fokozatosan alakultak ki a szakcsoportok. Színjátszással már az elejétől fogva foglalkoztak, a tánccsoport viszont később alakult. Régóta van a falunak könyvtára is, a kultúrotthont pedig 1963-64-ben építették.
– Az épületet a szentlászlói Morner házaspár ajándékozta az egyesületnek, így azon kevés művelődési egyesületek közé tartozunk, amelyeknek saját székházuk van – mondta Lapis János.
A tánccsoport a 70-es évek elején alakult, és azóta folyamatosan működik. A honvédő háború ideje alatt Eszéken is folytatták a munkát, aktívak voltak, és új fellépőruhát készíttettek maguknak.
A háború után (1998) visszatértek Szentlászlóra, és attól kezdve a kultúregyesület együtt épült újjá a faluval. A táncpróbákat eleinte az iskolában és a renoválás alatt álló kultúrotthonban tartották.
A székház ma már a Petőfi Sándor Kultúregyesület négy tánc- és színjátszó csoportja számára biztosít helyet a próbáknak, műsoroknak. Talán nincs is még egy ilyen nagy létszámú magyar kultúregyesület Horvátországban, mint a szentlászlói.
Lesz utánpótlása az ifjúsági táncegyüttesnek
Csak az aktív táncosok több mint kilencvenen vannak. Külön-külön csoportot alkotnak az alsó és a felső tagozatos gyerekek, összesen mintegy félszázan vannak, ők jelentik az ifjúsági néptáncegyüttes utánpótlását. Az ifjúsági csoportban kb. 25-en táncolnak, és mintegy tizenöt tagja van az asszonycsoportnak.
A legkisebbeket Kelemen Dávid és Kelemen Valéria vezetik, az asszonyokat Lapis Ibolya és Gyökemati Hajnalka, az ifjúsági együttes élén pedig Egyed Tibor és Palizs Egyed Mária állnak.
Koreográfiáik között szerepel szlavóniai, de a Kárpát-medence különböző tájegységeinek a táncaiból is többet betanultak Gálber Attila és Kiss Gábor magyarországi koreográfusok irányításával.
Leggyakrabban idehaza és Magyarországon lépnek fel, de számos európai országban megfordultak – Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Hollandiában, Macedóniában is vendégszerepeltek már.
Falujukban is előszeretettel lépnek színpadra. Erre lehetőségük van a szentlászlói falunapokon, amelynek szervezéséből a kultúregyesület is kiveszi a részét. Tartanak karácsonyi műsort, novemberben gyermek néptáncfesztivált, melyre idén is több együttest várnak. A májusi táncestjükön viszont csak a saját tánc- és színjátszó csoportjuk szórakoztatják a közönséget.
A színjátszó csoport saját darabokat ad elő
A kultúregyesület keretei között működő színjátszó csoport az ifjúsági táncegyüttes tagjaiból tevődik össze, és Palizs Egyed Mária vezetésével működik.
2006-ban, a kultúregyesület fennállásának 60. évfordulójára rendezett ünnepségen már olyan műsort rendeztek, melyben a néptáncok mellett színjáték is helyet kapott. Az egymást követő néptánckoreográfiákat rövid jelenetekkel szakították meg.
Később egy karácsonyi darabot rendeztek, melyben jelentős szerepe volt a táncnak, ötvözte a modern és népzenét, történetének pedig erkölcsi mondanivalója volt.
A magyar folklór mindegyik színdarabjukban helyet kap, akárcsak a humor és a morális üzenet. Az egyik ilyen darabot nemcsak Szentlászlón mutatták be, hanem a kopácsi Ki mit tud?-on és Budapesten is.
A darabokat Mária írja, de a munkába bevonja a többi tagot is, így eddig minden színdarabjuk közös munka eredménye volt.
– A szentlászlói fiatalok nem csak táncolni szeretnek. Érdeklődőek, kaphatók a jóra, kreatívak – mindez elmondható az egész kultúregyesületről is. Több csoportunk van és sokan vagyunk, mégis képesek vagyunk összedolgozni – nyilatkozta Mária.
Férjével, Tiborral huszonévesen kezdték vezetni a tánccsoportot, már több mint tíz, szorgalmas munkával eltöltött év van mögöttük, és mint mondta, ha visszatekint az elmúlt időszakra, akkor látja igazán munkájuk eredményét.
Mária azt szokta mondani a táncosoknak és színjátszóknak, hogy nem kell a tökéletességre törekedniük, legfontosabb, hogy szívvel-lélekkel végezzék vállalt feladatukat.
Ez a hozzáállás elmondható az egész kultúregyesületről, és e nélkül valószínűleg nem is tudnának ilyen magas színvonalon működni. Szlavóniában sokkal nehezebb feladat a magyar kultúrát ápolni és őrizni, mint a drávaszögi falvakban.
{fcomments}
