A szabadság ára

0
7

A falusi gyereknek nagy kaland a továbbtanulás városi környezetben. Nemcsak a nehezebb tananyaggal kell megbirkózniuk, hanem a nyüzsgő városi élet kihívásaival is. Albérletben lakni, alkalmazkodni egy idegen család életéhez – mindez elég nagy megpróbáltatás.

Irma hónapokig szenvedett távol az otthonától. Éjszakákat nem aludt, mire kissé el tudta fogadni az új élethelyzetet. Az osztálytársak közé is nehezen illeszkedett be, így még a tanulás is nehezebb volt.

A téli szünet után azonban már könnyebben tért vissza az újonnan kialakult baráti körbe. Élvezni kezdte a közös szórakozásokat. Diszkóba járt, ahol megismerkedett első szerelmével. Kezdődtek az éjszakai kimaradások, hiszen nem volt szigorú szülői felügyelet. Élvezettel vetette magát bele szerelmi kapcsolatába, és kezdte hanyagolni a tanulást.

Az első osztályt pótvizsgával ugyan, de befejezte. A következő iskolaévben már örömmel élt a város nyújtotta lehetőségekkel.

Barátjával még mindig tartott a kapcsolat, de amikor közölte vele, hogy teherbe esett, a fiú azonnal szakított vele, hiszen még ő is kiskorú volt. A 16 éves Irma kétségbeesésében az öngyilkosságot választotta. Szerencsére a házinénije ezt észrevette, és egy gyomormosással megmentették az életét.

A szülők csalódottan, de elfogadták a helyzetet, hiszen lányuk életben maradt. Hazaköltöztették és egymást vigasztalgatták.

Az egyszerű falusi környezetben sem ítélkeztek felettük, inkább okultak belőle, hogy a szabadon engedett gyerekre mennyi veszély leselkedhet.

Irma a terhességét a négy fal között hordta ki, mert még az utcára sem mert kimenni. Mikor megszülte kislányát, elhagyta a szülői otthont, és visszaköltözött a városba. Az iskolába is visszavették egy év kieséssel.

Pici babájáról a nagyszülők gondoskodtak, akik el sem tudták képzelni, hogy a nem kis trauma „kárpótlásaként” ilyen boldogságot fognak kapni.

Múltak az évek, a kislány iskolás lett, Irma pedig még mindig élte a saját városi életét, ahol már munkát is kapott, és nagy ritkán látogatott csak haza. Megfeledkezve fiatalkori szerelmének gyümölcséről, egy nap telefonon értesítette szüleit, hogy férjhez ment.

Az idősödő szülők saját magukat hibáztatták lányuk felelőtlen viselkedéséért.

Iskolázott emberként szerették volna visszakapni lányukat, de Irma mégis a szabadságot választotta. Elveszítették a lányukat, de kaptak helyette egy tündéri unokát, aki imádta a nagyszüleit, és anyunak/apunak szólította őket.

Szófogadó gyermekként nevelkedett, és hálával teli szeretet áradt belőle, mert számára csak a nagyszülők léteztek, akik már hivatalos gyámként vállalták nevelését.