A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében hamarosan elkezdik a horvátországi magyarok nyelvhasználati elemzését. A több hónapig tartó munkába az eszéki Bölcsészettudományi Kar magyar szakos hallgatói és a zágrábi hungarológia szakos hallgatók is részt vesznek, akik Drávaszög és Szlavónia magyar falvait járják majd kérdőívekkel.
Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig.
Ljubić Molnár Mónika, az eszéki egyetem magyar tanszékének tanára, a kutatás egyik résztvevője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a kárpátaljai, vajdasági és szlovákiai monográfiák és a 2012-ben megjelent összevont, ausztriai és szlovéniai kötet után most Horvátország kerül feldolgozásra.
Kontra Miklós nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a horvátországi kutatás vezetője leszögezte, hogy vizsgálat során többek között elemzik a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írják le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemzik.
– Mivel ez a régió annak idején a honvédő háború miatt kimaradt az összmagyar kutatásból, az MTA Domus pályázati támogatása révén most kezdjük el azt a nyelvészeti kutatást, amelynek eredménye majd A magyar nyelv Horvátországban című könyv lesz – tette hozzá Kontra Miklós.
Fancsali Éva, a Pécsi Tudományegyetem nyelvi és irodalomtudományi docense, az eszéki egyetem magyar tanszékének volt óraadó tanára az előkészületekről elmondta, hogy a munka októberben kezdődött meg. Miután a kutatási célokat tisztázták a diákokkal, a Kárpát-medencében használt kérdőívek átdolgozása következett.
A drávaszögi és szlavóniai magyar településeken áprilistól kezdődően a kérdőíves vizsgálatot a nyelvészek, tanárok mellett az eszéki magyar tanszék négy hallgatója és a zágrábi hungarológiai tanszék két hallgatója végzi. Minden településen összesen 18 főt kérdeznek meg. Fancsali Éva hozzátette azt is, bízik benne, hogy a helybeliek ugyanolyan készségesek lesznek itt is, mint a többi Kárpát-medencei régióban.
{fcomments}
