„A Központban a kisebbségi léthelyzet előnyös adottságait a diákok javára fordítják“

0
200
Samu-Koncsos Kinga

Samu-Koncsos Kingával, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) Magyarországon élő tanárnőjével beszélgettünk tanári hivatásról, a kisebbségi helyzet előnyeiről.

Kinga Magyarországról, Mátraaljáról származik, négy éve tanít az eszéki magyar iskolaközpontban; kezdetben magyar nyelvet és irodalmat, mostanra filozófiát, szociológiát és logikát is.

Humán tagozatos gimnáziumba járt Egerben, majd a Pécsi Tudományegyetem magyar-filozófia szakát végezte el. Jelenleg az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának végzős hallgatója.

Doktori tanulmányai során oktatóként részt vett az egyetemi levelező képzésben – itt terelődött érdeklődése a tanítás felé. Mint mondta, sok motivációt merített a hallgatókkal való együttgondolkodásból, visszajelzéseikből, sikereikből, s úgy látja, nincs ez másként a középiskolásokkal sem.

– A középiskolás korosztállyal való kommunikáció izgalmas kihívás, hiszen érzékenyek és idealisták, miközben sokszor szkeptikusak és kritikusak: mindig felemelő elnyerni a bizalmukat a tantárgyaim számára, mellettük lenni, mikor megfogalmazzák saját kérdéseiket, részt venni a válaszkeresésben – mondta el lapunknak Kinga.

A határon túli magyar oktatás iránt nem csak magyar szakosként, de vajdasági férje miatt is mélyen elkötelezett.

– A horvátországi magyarság kezdettől fogva végtelenül támogató közeg számomra, amiért nagyon hálás vagyok. A kollégáim önzetlen segítsége lendített át az adminisztrációs/nyelvi akadályokon – mondta a tanárnő.

Az órán kívüli iskolai tevékenységekben is részt vállal

Kingának számos közös projektje van a Központ könyvtárvezetőjével, Dorkić Dianával: újraindították a Pont című iskolaújságot, amelynek digitális felületén diákjaik művészeti, kritikai, közösségi tevékenysége zajlik. Idén harmadik alkalommal hirdették meg a horvátországi magyar általános és középiskolások számára is nyitott KÉP/ÍRÁS esszépályázatot, a Központ többnyelvű közegében működik műfordító műhely, illetve rendszeresen szerveznek szociológiai-filozófiai témájú beszélgetéseket a diákjai által választott, őket foglalkoztató témákban.

– Nagy büszkeséggel és örömmel tölt el, hogy idén májusban már nemcsak közönségként, hanem előadóként is részt vesznek a meghívott szabadkai egyetemisták és egyetemi tanárok körében – mondta Kinga.

A kisebb diáklétszám és az anyanyelvű oktatás előnyökkel jár

A tanárnő a Központra – és a többi magyar tanintézményünkre is – jellemző kisebb diáklétszám, valamint az anyanyelven történő oktatás előnyeivel kapcsolatban is kifejtette véleményét.

– A középiskolai követelmények önmagukban is jelentős kihívást, terhelést jelentenek a diákok számára. Természetes, hogy az anyanyelv otthonos, biztonságot nyújtó közegében tehetségük hatékonyabban fejleszthető, esetleges nehézségeik könnyebben leküzdhetők – mondta Kinga.

Hozzáfűzte, a Központban igyekeznek a kisebbségi léthelyzet kevés előnyös adottságát diákjaik javára fordítani. Egyfelől a meghirdetett középiskolai képzéseik olyan szakterületekre fókuszálnak, ahol diákjaik magyar nyelvűsége a munkavállaláskor előnyt jelent: a gazdasági szférában, a kultúra, az idegenforgalom és a vendéglátóipar területén jövedelmezően kiaknázható közvetítő szerephez juttatja őket. Elsősorban a diákok szülőföldi érvényesülését tartják szem előtt, és támogatják minden rendelkezésükre álló eszközzel – sok esetben képzéseik elvégzését követően is.

Úgy látja, fontos hangsúlyoznunk a közösségünk adottságaként előálló kis létszámú csoportokban zajló oktatás előnyös oldalát is.

– Minden kortárs pedagógiai irányzat egyetért abban, hogy kizárólag ilyen körülmények között adódik tényleges lehetőségünk alkalmazkodni a diákok egyedi igényeihez, ami biztosítja mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás folyamatának eredményességét – mondta a tanárnő, hozzátéve, a Központ diákjainak sikerei hitelesebben tanúskodnak erről, mint bármelyik elmélet.