Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet szerint egy olyan törvény, amely csak akkor tenné lehetővé a nem horvát anyanyelvű állampolgárok számára nyelvük hivatalos használatát, ha lélekszámuk meghaladja az 50 százalékot, a kisebbségek elismerésének megtagadását jelentené.
680 ezer aláírást gyűjtöttek össze egy, a vukovári cirill betűs feliratok eltávolítását célzó népszavazás kiírása érdekében. A jelenlegi népi kezdeményezés célja az alkotmányba foglalt kisebbségi jogok módosítása: a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jog elismeréséhez szükséges lakossági arány megváltoztatása. A jelenlegi szabályozás kimondja, hogy ha a lakosság harminc százaléka egy adott kisebbséghez tartozik, engedélyezik számukra a saját nyelv hivatalos használatát. A népszavazási kezdeményezés 50 százalékra kívánja emelni a lakossági arányt. Ezzel ugyan megakadályozhatóvá válna, hogy Vukováron kétnyelvű, latin és cirill betűs feliratokat helyezzenek ki, de a magyar és a többi kisebbség jogai is csorbulnának.
Iván Gábor zágrábi nagykövet azon a véleményen van, hogy a kisebbségi nyelvhasználat szabályainak megváltoztatása érdekében kezdeményezett népszavazás esetleges eredményessége egyértelmű visszalépést jelentene a jelenlegi horvát szabályozással szemben. Véleménye szerint a kezdeményezés nincs összhangban a horvát alkotmány szellemével és Horvátországnak a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat vonatkozásában tett nemzetközi kötelezettségeivel. A kezdeményezés súlyosan érinthetne horvátországi magyarlakta településeket, illetve a Hercegszőlősi járást.
– Nehéz lenne ezt elfogadni, és nem lehetne szó nélkül hagyni. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy külön kell választani két dolgot: a honvédők tiszteletét, amelynek magam is adózok, minden év novemberében ellátogatok a vukovári emléktemetőbe; illetve a nemzetiségek nyelvhasználati jogát. Ez utóbbi minden Horvátországban élő nemzetiséget érint, magyar honfitársainkat is. Egy olyan szabály, amely 50% fölött ismerné el a nem horvát anyanyelvű állampolgárok nyelvhasználatát, a kisebbségek elismerésének megtagadását jelentené, hiszen 50% fölötti arány esetében már nem beszélhetünk kisebbségről – fejtette ki Ivan Gábor nagykövet.
A nagykövet Magyarország példáját idézve hangsúlyozta, hogy a Magyar Alaptörvény államalkotó tényezőnek tekint minden Magyarországon élő nemzetiséget.
– Mi Magyarországon úgy tartjuk, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagítja az országot. A kisebbségek egyéni és kollektív jogai alapvető szabadságjogok – jelentette ki a nagykövet, hozzátéve, hogy Magyarországon azokon a településeken, ahol egy nemzetiség aránya eléri a lakosság 10%-át, a kisebbségnek joga van arra, hogy a helységnevek és az utcanevek kétnyelvűek legyenek, a közintézmények névtábláin szerepeljen az intézmény neve a kisebbség nyelvén is, valamint az önkormányzat hirdetései és döntései a nemzetiség nyelvén is megismerhetők legyenek. Magyarországon több mint 50 olyan település van, ahol mindezek a feliratok magyar és horvát nyelven is közzé vannak téve. Azokon a településeken pedig, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, a közintézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a kisebbség nyelvén is értő munkatársat alkalmazzanak. A nemzeti kisebbséghez tartozóknak joguk van használni nyelvüket, joguk van az anyanyelv tanulására és ápolására, saját nevüket anyanyelvükön is használhatják. Ezen túlmenően számos kollektív jog illeti meg a nemzeti kisebbségeket, a kultúra, az oktatás és a köztájékoztatás vonatkozásában – nyilatkozta Iván Gábor, a zágrábi magyar külképviselet első embere.
{fcomments}
