Kezdőlap Hírek Magyarságunk A gyerekek nevelése minden fáradtságot megér

A gyerekek nevelése minden fáradtságot megér

225
09-laskoi-iskola

Az, hogy a laskói magyar iskola megmaradjon, mindannyiunk közös érdeke. Az iskola bástya, veteményeskert, a túlélés szimbóluma, éppen ezért sohasem fogadhatjuk el, hogy egy tanintézmény megszűnjön, ezért kell közösen dolgoznunk, közösen vállalnunk a feladatokat – mondta Kovacsevity Anna, a laskói iskola új igazgatója, akivel a tanév kezdetén az újdonságokról beszélgettünk.

Kovacsevity Anna az új tanév kezdetén vette át a laskói intézmény irányítását. Az első hetek főleg a munka megszervezéséről szólnak, rengeteg az intézni való. Két megbeszélés között fogad irodájában, asztalán sorakoznak a papírformát öltött, megoldásra váró feladatok.
– Ma reggel a velem együtt az iskolába tartó gyerekek mosolyogva integettek felém. Már megismerkedtünk, úgy érzem, bíznak bennem, számítanak rám, és ez erőt ad ahhoz, hogy a rám bízott feladatot a legjobb tudásomnak megfelelően elvégezzem. Nem ismeretlen számomra ez az iskola, tanítottam is itt pár évet, és a korábbi tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy az ide járó gyerekek nevelése minden fáradtságot megér. Az iskola szép, környezete rendezett, az osztálytermek világosak, tiszták, a szülők is megbizonyosodhattak afelől jártukban-keltükben, hogy ilyen jól felszerelt intézmény sok városban sincs – mondja az igazgatónő, akinek szívügye az oktatás. Hozzáteszi azt is, hogy a lehetőségek persze korlátozottak, hiszen az ilyen kis létszámú iskolákban – a horvát tannyelvűekben is – összevont osztályokba járnak a gyerekek.
Az igazgatónő mindjárt azt is megjegyzi, hogy az ilyen típusú iskoláknak sok a hátrányuk, de számos előnyük is van. Hátrány, hogy egy osztályra kevesebb idő jut, hogy a kis létszám miatt bizonyos munkaformák szinte alkalmazhatatlanok (pl. csoportmunka), viszont előnyt jelent, hogy az összevonás eredményeként érvényesül a sok kicsi sokra megy elv, a kisebbek számíthatnak az idősebbek segítségére, ugyanakkor az idősebbek sikerélménye is növekszik, ha pártfogásba vehetik fiatalabb társaikat.
– De csak a kettes kombinációt tudom támogatni, ha csak egyetlen mód van rá, kerülni kell a hármas, sőt négyes összevonást (képzeljük el, ha egy osztályra csupán 10-10 percnyi idő jutna, és ráadásul az írás-olvasás csínját-bínját kell elsajátítani) – egészíti ki.
 

A kopácsi iskolában szeptembertől kétnyelvű oktatás folyik
Az igazgatónőtől azt is megtudom, hogy a kopácsi tagozati iskolában ebben a tanévben hármas, illetve négyes összevont osztályban tanultak volna a gyerekek. A szülőkkel, az iskola vezetésével és Varga Erna szaktanácsossal már néhány héttel az iskola kezdete előtt próbáltak valamilyen elfogadható, „testreszabott”, tartós megoldást találni a mindenki számára elfogadhatatlan helyzetre.
– Idősebb kollégák gyakran pozitív példaként emlegetik, hogy a 80-as években a hercegszőlősi iskolában két nyelven tanítottak. Az ott végzett tanulók a horvát és a magyar középiskolában is megállták a helyüket. A zágrábi Ivan Gundulić Általános Iskolában pedig már 1996 óta az ún. B modell szerint oktatnak. Ezen a két pozitív példán felbuzdulva javasoltuk a szülőknek mi is a B modellt, amelyet elfogadtak, és amely alapján bizonyos (magyar, természetismeret, testnevelés) tantárgyakat magyar, másokat (horvát, matematika, rajz) horvát nyelven tanulnak a gyerekek. Így most Kopácson a 12 gyerek, köztük a hat elsős, két összevont osztályban tanulhat – magyarázza, majd hozzáteszi, hogy nem volt könnyű az indulás, a szülők már megvásárolták a könyveket, de összefogással minden probléma kiküszöbölhető, és egyelőre biztatóak a visszajelzések. Folyamatosan figyelemmel kísérik az ott folyó munkát, egy-két hónap múlva pedig összegezni fogják a tapasztalatokat.
Kovacsevity Anna szerint a kopácsi és várdaróci tagozatok léte nemcsak azért fontos, hogy a laskói központi iskola még sokáig működjön, hanem azért is, hogy a gyerek minél tovább a biztonságot adó családi fészek közvetlen közelében maradhasson.
– Nagyon tévednek azok a szülők, akik szinte belelökik a gyereket a fáradtságos utazás gyötrelmeibe. Tudják-e vajon ők, hogy mi történik a gyerekkel a várakozás perceiben/óráiban? Hogy azt az időt mi mindenre lehetne kihasználni? Eső esik, szakad a hó…  Közben a sarkon túl ott a jó meleg iskola – próbálja meg szemléltetni a helyzetet az igazgatónő.
A kopácsi mellett az új vezetés ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a várdaróci iskolára is. Ott is egy szép, jó beosztású, a közelmúltban emelt épületről van szó, amely kisebb felújítást igényel, mert szerinte az iskolai oktatás színvonala mellett az is fontos, hogy a gyerekek jól és otthonosan érezzék magukat. Fölvette a kapcsolatot a helyi választmánnyal, az ottani civil szervezettel, akik felkínálták segítségüket az iskola környékének csinosításában.
A daróci tagozati iskolában ugyancsak probléma az étkeztetés. Az új igazgatónő néhány hétnyi türelmet kért a szülőktől, a nehézségek leküzdése után megpróbálják a központi iskolához hasonló módon biztosítani a gyerekeknek a reggelit.

 

A horvát és magyar tagozaton is egyforma óraszámban tanulják a horvát és a magyar nyelvet

Nagy lendülettel látott munkához a nagy múltú oktatási intézmény új vezetője. Előfordulnak ugyan a kezdetekre jellemző kisebb szervezési problémák, de egyébként zökkenők nélkül folyik a munka. Az idei tanév különlegessége, hogy a magyar és a horvát tagozatokon kiegyenlítették a horvát-, illetve a magyarórák számát, hiszen a közösség, a szűkebb környezetben élők számára fontos, hogy jól megértsék egymást. Reményeik szerint ezáltal nem okoz majd gondot végzett diákjaiknak a továbbtanulás sem a magyar, sem pedig a horvát tannyelvű középiskolákban, mivel a gyerekek mindkét nyelvet elsajátíthatják a laskói tanintézményben.
– Fiatal és lendületes tanári gárdánk van, kiegészülve néhány alapos tapasztalattal rendelkező kollégával, és úgy látom, mindenkinek érdeke, hogy megmutassuk, a laskói általános iskola jó iskola. Jól képzett pedagógusaink, tehetséges diákjaink vannak, akik bárhol megállják a helyüket – szögezte le az igazgatónő.

 

{fcomments}

Hirdetés