A fiumei Magyar Napok keretében megkoszorúzták Baross Gábor emléktábláját

394

Színes programsorozattal ünnepelték idén is Fiumében a Magyar Napokat, amelyen belül kiállításmegnyitóra és a Baross Gábor-emléktábla megkoszorúzására is sor került.

Kedden a fiumei kikötőnél található, Baross Gábor érdemeit rögzítő táblánál gyülekeztek az emlékezők. A Magyarország Zágrábi Nagykövetsége által szervezett koszorúzáson Fiume/Rijeka modernizációjának egyik legnagyobb alakjára, a néhai vasminiszterre emlékeztek. Ő volt a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója, a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt nevezték „vasminiszternek”, kora Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne.

Fotók: Grad Rijeka

A koszorúzáson részt vett dr. Demcsák Csaba zágrábi magyar nagykövet, Zoran Vukić, a rijekai tiszteletbeli magyar konzul, Ivan Šarar, Rijeka város kulturális hivatalának vezetője, Ágoston Gergely, a Tengermelléki-fennsíki megye magyar képviselője, valamint a zágrábi Ady Endre Kultúrkör képviselői.

Demcsák Csaba – Fotók: Grad Rijeka

Megnyitották A modern Fiume születése 1868-1918 című kiállítást

A Magyar Napok keretében kedd este nyitották meg a helyi városi múzeumban „A modern Fiume születése 1868-1918” című kiállítást, amely a Rijekai Városi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum együttműködéseként jött létre Magyarország Zágrábi Nagykövetségének támogatásával. A múzeumban két szinten több mint 200 műalkotás bemutatására került sor. A megnyitón Tamaskó Eszter, a rijekai Bölcsészettudományi Kar magyar lektora köszöntötte az egybegyűlteket. Demcsák Csaba zágrábi magyar nagykövet köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette ennek a kiállításnak a létrejöttét, kiemelve a tárlat jelentőségét mindkét ország számára.

Fotók: Grad Rijeka

A megnyitót egy gasztronómiai és zenei rendezvény követte, amelyen a Trsat Városi Zenekar, a karancsi Szabó Pincészet, a magyarországi Dusnok Horvát Nemzetiségi Önkormányzata, a Vukovári Magyarok Egyesülete, a Szülőföld Kiadó szerepelt, este pedig a kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band szórakoztatta a résztvevőket.

A kiállításmegnyitón Ervin Dubrović, a Rijekai Városi Múzeum igazgatója, Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatóhelyttese, Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Marko Filipović, Fiume város polgármestere, valamint Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete mondott beszédet.

Fiume fejlesztése a kiegyezést követően indult meg. Az első gőzhajó csak 1871-ben futott innen ki, addig csak vitorlás hajók számára használható kikötő volt. A vasút 1873-ban érte el a várost, de az 1880-as évek végére az addigi fejlesztések már nem voltak elégségesek.
Baross nagyarányú tervet dolgozott ki, komoly beruházási programot indított, összesen 55 millió aranykoronányi fejlesztés készült el Fiumében. A munkálatok 1888-ban kezdődtek, ennek keretében új kikötői móló épült, feltöltöttek 290 ezer négyzetméternyi területet, elkészült az új kikötői öböl, amelynek a mai napig Baross kikötő a neve. A Fiumara csatorna felett forgóhidak létesültek és villanyvilágítást építettek ki, amely lehetővé tette, hogy a hajókat éjszaka is rakodják. 1900-ra a kikötő a világ 10. legnagyobb kikötőjévé vált, míg a faáru-kereskedelemre szakosodott Baross kikötő a világ legnagyobb forgalmú „fakikötőjévé” fejlődött.