Ismételten a digitális átállásnál kötöttem ki, mert egyelőre ez foglalkoztatja leginkább az embereket. Nagyon sokan továbbra is meg vannak fosztva a magyar tévéműsoroktól.
Vannak települések, ahol a Baranyai-dombság vagy egy-egy épület árnyékolja le a vételt, és vannak olyan helyek, ahova egyszerűen el sem ér a jel. Ha megnézzük a lefedettségi térképet, a pécsi adó elég gyengén sugároz, már a határ mentén halvány narancssárgával jelölik a vételi lehetőséget. Sokan megvásárolták Magyarországon a MinDig TV berendezését, amit most akár a szemétbe is dobhatnak.
Mégis, mit tudunk tenni? Hisz óriási probléma, hogy a magyar lakosság fele nem tud magyar tévét nézni. Amint azt már korábban is írtam – és nem a nagyobb határon túli közösségek ellen hangoltam akkor sem és most sem –, amíg Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban (talán Kárpátalján is) még üzleti alapon tudnak működni a kábeltársaságok, műholdas adók, nálunk ez nem így van. Mivel tagja vagyok az MTVA Kós Károly Kollégiumának, úgy gondoltam, majd én megkeresem a horvát kábelszolgáltatókat, internetes és műholdas tévéket, és felajánlom nekik, hogy összehozom őket a magyar közszolgálati televízióval, amely ingyen adná a csomagját, sőt már úgy látszik, az RTL Klub is beadná a derekát (aTV2-vel eddig sem volt gond). Kollégám hetek óta hívja telefonon a horvát szolgáltatók képviselőit, számos e-mailt és faxot is küldtünk az érintetteknek – sehonnét sem érkezett válasz, visszajelzés. De azért nem adjuk fel!
A Digi Televízió valószínűleg mérlegel, hiszen számos előfizetőjét elveszítheti, ha kiveszi csomagjából a magyar adókat, de – mint minden üzleti vállalkozásban – itt is a pénz dönti majd el, mi éri meg neki a leginkább.
Ott, ahol a különféle tetőantennás megoldásokkal nem lehetett fogni a magyar csatornákat, valószínűleg a jövőben sem lesz jobb a helyzet, ezért más megoldást kell találni. Mondhatnám azt is, hogy aki megteheti és alkalma van rá, Magyarországon fizessen elő a Digire vagy a UPS-re, csak hát ez nem hivatalos. Magyarországon bejelentett címre kell a csomagot megrendelni, és a befizetési csekk is oda érkezik havonta. A műholdas tányért és vevőkészüléket viszont itthon működtetjük. Börtönbe ugyan nem lehet kerülni miatta (ma is számosan alkalmazzák), de, ismétlem, nem ez a megoldás. Itt, Horvátországban kell olyan szolgáltatót találni, amely a magyar adókat hajlandó lesz a csomagjába tenni.
Számos beírást láttam a közösségi oldalunkon a múlt heti jegyzetemmel kapcsolatban. Volt, aki egyszerűen digitális analfabetizmussal vádolt , mert nem tudom behozni a magyar közszolgálati csatornákat, de ezek szerint nemcsak engem, hanem a fél Karancsot, Csúzát, Sepsét vagy Kiskőszeget is lesajnálja. Volt olyan itteni nemzettársunk is, aki elkeseredésében azt mondta, ha a politika nem tudja ezt megoldani, ő soha többé nem megy el szavazni.
Egyszer régen azt írtam, hogy az a horvát párt, amely azt ígérné (és ezt el is hinnék neki), megszünteti a HTV-előfizetést, biztosan megnyerné a parlamenti választásokat. Most meg merem kockáztatni a következő mondatot is: ha valamelyik horvátországi magyar szervezet megoldja a magyar csomagra való előfizetés lehetőséget, az nagyobb eséllyel indul a következő választásokon.
