A Drávaszögben egyedül Csúzán található Kossuth-emlékmű
Két csúzai polgárnak is köze volt Kossuth Lajos személyéhez, illetve az 1848-as szabadságharchoz. Az egyik Ács Gedeon, aki a 48-as szabadságharc bukása utáni törökországi és amerikai száműzetésből visszatérve Csúzán teljesített lelkipásztori munkát, valamint Tóth Ambrus, a falu első állandó tanítója, aki honvédtüzérként szolgált a szabadságharc idején. Ez lehet az oka annak, hogy a Drávaszögben éppen Csúzán állítottak Kossuth Lajos tiszteletére emlékművet.
Az emlékműről
A honfoglalás ezredéves évfordulója alkalmából országszerte avattak emlékműveket. A millennium Csúzán is jó alkalom volt, hogy a falu népe kifejezze Kossuth Lajos iránti tiszteletét.
1897. július 5-én avatták föl a 12 méteres obeliszket, melynek oldalán Kossuth Lajos színes domborművét helyezték el. A relief a pécsi Zsolnay-gyárban készült, Kapás Nagy Mihály keze nyomán. Az obeliszk márvány lapjára a következő szöveget vésték: „Kossuth Lajosnak, az utolsó nemes és első polgárnak, ki örökké élni fog polgártársai szívében, Magyarország ezredéves fennállása alkalmából emelte Csúza község lakossága.“ Az emlékmű létesítése körül legnagyobb érdeme Sebestyén Ádámnak, Csúza község jegyzőjének volt. Az emlékművet a falu közadakozásból emelte, melyre összesen 857 forint 59 krajcár gyűlt össze.
Az avatás nemcsak Csúza, hanem a környék ünnepe is volt
Avatása az egész környék ünnepe volt, melyen több ezren vettek részt. Legnevesebb vendége Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc volt. Az ünnepélyen Kontra János református lelkész, majd Csányi Sándor, a község derék bírája, végül pedig Kossuth Ferenc mondtak lelkesítő beszédet.
Az emlékoszlopot két évtized múlva ledöntötték
Az obeliszket, sajnos, 22 év múlva, a szerb csapatok bevonulása után ledöntötték, így nem sokáig hirdethette a csúzaiak Kossuth iránti tiszteletét. Azonban a domborművet néhány bátor helybéli, életét is kockára téve, megmentette és elrejtette. Titkukat a sírba vitték, így ma már lehetetlen kideríteni, hogy kik voltak a hősök. Egyedül Jakab Józsefről tudunk, aki a legnagyobb kockázatot vállalva rejtegette padlásán a mellképet. Az ő halála után örökösei, a Szűcs család tagjai őrizték a titkot. Sokáig ők sem beszéltek róla senkinek. Végül mégis előkerült az ereklye. A kisebb sérüléseket két pécsi restaurátor, Balog Farkas József és Fertői Miklós végezte el a Horvátországi Magyarok Szövetsége segítségével, Troszt Sándor titkár felkérésére. A felújított mellképet a kultúrotthon emeleti előcsarnokában helyezték el, Dobó Géza szabadkai építész terve alapján. 1991. március 16-án került sor az avatóünnepségre, amivel a csúzaiak Kossuth Lajos és a 48-as szabadságharc emlékének adóztak.
– A háborús évek alatt is megünnepeltünk minden március 15-ét, és megkoszorúztuk a domborművet, igaz, csak néhányan, szerényebb körülmények között, és szinte titokban – emlékezett vissza Reppman Dékány Zsuzsanna.
Csúza ma is nemzeti ünnepünk egyik központi helyszíne, ahol Ács Gedeon felújított síremlékénél és a Kossuth-domborműnél nemcsak a szabadságharc hőseiről emlékezünk meg, hanem csúzai elődeinkről is, akik az emlékművet közös erővel emelték, majd később a mellszobrot megmentették az országcsonkítók pusztításától, hűségükről és áldozatkészségükről téve így tanúbizonyságot.
{fcomments}
