A Toldi család Vörösmarton régóta foglalkozik gabonatermesztéssel, de idén először olajtököt is vetettek. Októberben volt az első betakarítás, és megbizonyosodhattak róla, hogy megéri ezzel foglalkozni. Toldi Tibor és felesége, Ilonka lapunknak beszélt az olajtök-termesztés (és tökmagolaj) előnyeiről.
Toldiék Ausztriában élnek, de itthon családi vállalkozást működtetnek. Már a honvédő háború (1991) előtt is foglalkoztak Vörösmarton földműveléssel, akkor még az idehaza „jól bevált” gabonaféléket termesztették. A háborús időszakban (1991-97) természetesen nem jártak haza, de később – ekkor már fiuk, Norbert kezdeményezésére – újra gazdálkodni kezdtek. Elsősorban búzát és napraforgót vetettek, de idén először megpróbálkoztak az olajtökkel is, amelynek vidékünkön nincs hagyománya.
– Ausztriában nagyon sokan termesztenek olajtököt. Gondoltuk, mi is megpróbálkozunk vele. Utánanéztünk, hogy az itteni, melegebb éghajlaton milyen olajtökfajtát érdemes vetni, és két évvel ezelőtt ki is próbáltuk, hogy megfelel-e neki a talaj. Idén már egy hektáron vetettünk, és mondhatom, hogy bejött, haszon is volt belőle – mondta Tibor.
Októberben volt a betakarítás, és a sok eső ellenére – ami a napraforgóhoz hasonlóan a töknek sem tesz jót – elégedettek voltak a hozammal.
Tibor megjegyezte, szerencse, hogy dombos területen vetették a tököt, a réten már nem sikerült volna ilyen jól. Mivel a tökmagot otthon nem tudják feldolgozni, ezért eladták a termésüket. Az értékesítést nem bízták a véletlenre, már vetés előtt kerestek felvásárlót.
A tök nem egy kényes növény
Az olajtök-termesztésnek számos előnye van. Nem kell permetezni, ezért – habár a vetőmag nem olcsó – kevesebb költséggel jár, mint más kultúrák termesztése. A vetést és a betakarítást leszámítva nem is igényel különösebb művelést. Kapálni sem kell, a gaz még védi is a tököt a napszúrástól.
Tibortól megtudtam azt is, hogy az olajtök előnyei közé tartozik többek között az is, hogy nem támadják meg a kártevők. Legalábbis az első évben ezt tapasztalta.
– Az idén rengeteg egér volt, ráadásul olyan helyre vetettük, ahol vadállatból is sok van, mégsem okoztak kárt a termésben – mondta Tibor.
Áprilisban, vetéskor és az októberi betakarításkor van vele a legtöbb munka. Mivel az egyhektárnyi olajtök miatt egyelőre nem szereztek be szedőgépet, kézzel takarították be a termést, így napszámosokra is szükség volt. Pluszmunkaerő kell ahhoz is, hogy a betakarítás után kimagozzák, megtisztítsák és megszárítsák a tökmagot 6%-os nedvességtartalmúra. Ehhez szárítógépet használnak.
Az olajtököt héj nélküli magja miatt termesztik. A többi részét nem dolgozzák fel, legfeljebb földet trágyázhatnak vele.
Az olajtök magjának számos felhasználási módja van
Az olajtök magjából nemcsak olajat, hanem lisztet is készítenek. Ilonka elmondta, ők otthon már korábban is, mielőtt még termesztették volna, használták a tökmagból készült termékeket.
– Tökmagolajat egész évben tartok otthon, salátákhoz is használom. Van tökmagos leves- és süteményreceptem, ezenkívül itthon sütöm a „fűszeres” barnakenyeret is, szintén tökmag felhasználásával. Jobban szeretjük, mint a bolti kenyeret, ráadásul nemcsak finom, hanem egészséges is – mondta Ilonka.
A tökmagnak és tökmagolajnak számos kedvező, egészségmegőrző hatása van. Magas a telítetlenzsírsav-tartalma (79,4%), valamint tartalmaz E- és A-vitamint. Tehát a tökmagolaj fogyasztása segít megelőzni többek között a prosztataproblémákat, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és a daganatos betegségeket is.
A tökmagolaj nem a legolcsóbb cikk, de nálunk is használják, és az olajtököt is termesztik. Tibor tudomása szerint Horvátország nyugati részén, Varaždin (Varasd) és Čakovec (Csáktornya) környékén elterjedtebb a termesztése, errefelé, Szlavóniában, Baranyában nem igazán.
Toldiék a töktermesztés előnyeit és hátrányait is számba véve úgy látják, érdemes vele foglalkozni. Jövőre még nagyobb területen szeretnének vetni, és egy tökszedőgép vásárlása is a tervek között szerepel.
{fcomments}
