’56-os megemlékezések Horvátországban

A horvátországi magyarok több helyszínen is megemlékezést tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján. Alkalmi műsorral, koszorúzással, fogadással ünnepeltek.

Ünnepi fogadás Zágrábban
Magyarország zágrábi nagykövetsége múlt szerdán a nemzeti ünnep alkalmából fogadást rendezett a Zágrábi Magyar Intézetben. Sokcsevits Dénes, az Intézet vezetője és munkatársa Petri György Nagy Imréről című versét olvasták fel magyar és horvát nyelven.  Az ünnepségen dr. Iván Gábor nagykövet mondott köszöntőt, majd pedig átadta a szót a szábor alelnökének, Nenad Stazićnak, aki a két nemzet kiváló együttműködéséről beszélt. A hivatalos részt egy állófogadás követte. Az eseményen a horvátországi magyar szervezetek, intézmények képviselői, más országok külképviseletének a vezetői és horvát politikusok is részt vettek.

Őszi magyar kultúrnapok Splitben
A HMDK Split-Dalmát megyei egyesülete idén ünnepelte megalakulásának a 20. évfordulóját az Őszi Magyar Kultúrnapok keretében. Ennek folytatásaként október 22-én, az 1956-os forradalom eseményeiről is megemlékeztek. Az összejövetel kezdetén Magyarország spliti tiszteletbeli konzulja, Ivo Staničić köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fontányi Árpád, az egyesület vezetőségi tagja, megyei magyar kisebbségi képviselő mondott ünnepi beszédet.
A műsor az irodalmi szekció tagjainak –  Tripolszki Anikónak, Szakalija Klotildnak és  Komenda Lászlónak – a verses, zenés összeállításával folytatódott, végül pedig a Dankó Pista Dalárda – többek között katonadalokkal – tisztelgett az 56-os hősök emléke előtt. A Kultúrnapok az egyesület amatőr festőinek a kiállításával folytatódott. Majd az eseménysorozat vasárnap, a Szabadság, szerelem című film vetítésével ért véget.

Rijekai megemlékezés

A tengermelléki magyarok október 23-án, a forradalom kitörésének 58. évfordulóján tartottak ünnepi összejövetelt. Viola Éva, a HMDK Tengermelléki- fennsíki megyei szervezetének az elnöke elmondta, az eseményeket dokumentumfilmek vetítésével idézték föl. Majd arról is beszéltek, hogy Rijeka is egyik fontos állomása volt az idegenbe távozni kényszerülő forradalmároknak, családjaiknak.  – Városunkból azokban az időkben volt, hogy naponta 4-5 vonat is továbbindult a menekültekkel Ausztriába, Olaszországba – mondta Viola Éva.

Októberi ünnepség a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörben
A zágrábi magyarok pénteken, október 24-én, az Ady Endre Magyar Kultúrkör nagytermében A nagy nap című műsorral emlékeztek meg az 56-os eseményekről.
Az egybegyűlteket Ranogajec Ferencné, a szervezet elnöke üdvözölte, majd a Kör színjátszó csoportja következett. A csoport vezetője, Réber László által készített összeállítás végigkísérte az egykori Jugoszlávia kommunista vezetésének viszonyulását a magyarországi eseményekhez a kezdeti támogatástól egészen a történtek ellenforradalommá való minősítéséig. A válogatott dokumentum-részletek és versek megható, egyes pillanatokban csaknem megrázó hatást gyakoroltak a nézőkre, akik lelkes tapssal köszönték meg a színvonalas műsort. Ráadásként a tagság és a vendégek megtekinthették A forradalom hősei című fényképkiállítást, amelyet Šehtel Molnár Annamária, a Kultúrkör elnökségének tagja állított össze.
A rendezvényen dr. Tuska Enikő konzul asszony képviselte Magyarország zágrábi nagykövetségét.

Koszorúzás és ünnepi műsor Eszéken
Az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület és az eszéki magyar főkonzulátus közös szervezésében koszorúzási ünnepségre került sor október 24-én Eszéken a magyarországi menekültek ideiglenes otthonául szolgáló Hermann Paulina-villánál. Az épület falán erre az eseményre emlékeztet 16 éve az az emléktábla, amelyet Budapest városa ajándékozott Eszéknek.
Az emléktábla előtt Magdika Dániel, a Népkör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd az egyesület vegyes karának és az eszéki magyar iskolaközpont diákjainak alkalmi műsora után ünnepi beszédek következtek. A város képviseletében Denis Ambruš alpolgármester, valamint a megye vezetője, Vladimir Šišljagić, Eszék-Baranya megye zsupánja is szólt az Eszékről és a környező magyar településekről összesereglett emlékezőkhöz. Az eseményekkel kapcsolatban mindketten a két nemzet szoros barátságát hangsúlyozták és kiemelték, hogy amíg a horvátok az 56-os forradalom után a magyaroknak nyújtottak menedéket, addig Magyarország a 91-es honvédő háború kitörésekor több ezer horvátországi menekültnek segített, valamint köszönetet mondtak azért is, hogy Magyarország támogatta Horvátország EU-csatlakozási törekvéseit. A forradalom jelentőségét és eredményeit boncolgatta beszédében Magdó János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közép-Európai Főosztályának főosztályvezetője.
A megemlékezés koszorúzással folytatódott, a megyei és városi vezetők után a magyar szervezetek, intézmények, az eszéki magyar főkonzulátus képviselői helyezték el koszorúikat. Az eseményen az Eszék-Baranya megyei Rendőr-főkapitányság és a Baranya megyei Határőrség pécsi képviselői is megjelentek.
Az eszéki megemlékezés a Hermann-villa egyik termében folytatódott. A Népkör vegyes karának összeállítását követően De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul tartotta meg ünnepi beszédét.
A főkonzul hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsát akkor csak rövid időre, de Európáét hosszú távon megváltoztatta az 1956-os forradalom. Mint mondta: „A magyar forradalom ügye Európa és a világ ügye lett, nem csupán annak a közel 200 ezer menekültnek az okán, akik a világ 54 országában (közülük több mint 20 ezren az akkori Jugoszláviában) találtak menedéket, és később a világban új hazát”. Kiemelte, hogy „1956 jelentősége soha nem volt kétséges, de az elmúlt 5 évtizedben csak egyre erősödött. Bebizonyosodott, hogy hazugságra semmilyen politikai rendszer nem épülhet, és semmilyen politikus nem építhet – az igazság, a tisztesség lehetőségét a kommunisták megsemmisítették, amire a társadalom csak egy valamit tehet: önmaga válik igazságossá és tisztességessé.” Azt is mondta: „A magyar forradalom túlnőtt eredeti keretein, és meghatározó európai eseménnyé vált, hiszen olyan közös értékekért harcoltak a magyar forradalmárok, a »budapesti fiúk«, melyek a mai közös Európát is létrehozták és fenntartják. 56 szellemi örökségére épültek a későbbi közép-kelet-európai megmozdulások; a berlini sztrájkok és tüntetések, a prágai tavasz, a lengyel Szolidaritás létrejötte és a balti államok függetlenségi küzdelme.” Beszédét az alábbi megállapítással fejezte be: „A magyar forradalom brutális leverése tovább erősítette Nyugat-Európában a kohéziót, ami 1957-ben a mai Európai Unió alapjainak megteremtését szolgáló szorosabb együttműködéshez vezetett.”
A megemlékezés keretében díjátadásra is sor került.  A HMDK javaslatára Áder János, Magyarország elnöke Ognjenović Kettős Zsuzsanna ének-zene szakos tanárnőnek, több egyesület, csoport művészeti vezetőjének a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozta a horvátországi magyarság körében kifejtett több évtizedes áldozatos oktató-nevelő munkájának, valamint fáradhatatlan kultúraszervező és hagyományőrző tevékenységének elismeréséül. Az állami kitüntetést De Blasio Antonio adta át a kitüntetettnek, miután bemutatta és méltatta közel négy évtizedes oktató-nevelő és hagyományápoló tevékenységét.
A díjátadást követően az 1956-os eseményeket a Hermann-villa emeleti termének falait borító fényképek segítségével ismerhették meg még jobban az ünnepség résztvevői.
 

Filmvetítés Kopácson
A HMDK kopácsi alapszervezete és a helyi Arany János Magyar Kultúregyesület egy filmvetítéssel egybekötött megemlékezést tartott október 26-án. A helyi kultúrotthon nagytermében összegyűlt közönségnek Molnár Ljubić Mónika idézte föl az 56-os eseményeket, majd szavalatával tette még ünnepélyesebbé az összejövetelt. Végül pedig egy, az események előzményeit és kezdetét bemutató dokumentumfilm vetítésére került sor, majd a résztvevőket egy állófogadásra invitálták a szervezők.

{fcomments}