A Horvát Gazdasági Kamara adott helyet múlt szerdán annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyen Eszék-Baranya megye és a szomszédos régiók helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről tanácskoztak horvátországi és magyarországi szakemberek.
Eszék a 2011-es adatok alapján közel 110 ezer lakosával Horvátország negyedik legnagyobb városa. Szlavónia keleti régiójának gazdasági és kulturális központja, valamint Eszék-Baranya megye közigazgatási központja. Hajdú Zoltán, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet tudományos tanácsadója szerint ennek a területnek a gazdaságtörténeti kapcsolatrendszeréről beszélve ki kell emelni, hogy a 19. századtól volt egy viszonylag gyors felfelé ívelő modernizációs szakasza. Ennek a legfontosabb hajtóereje a belső erőforrások használata volt: a relatíve magas szintű mezőgazdaságé, a nívós feldolgozóiparé és a domináns élelmiszeriparé. És ennek az egész szlavóniai térségnek szinte megkérdőjelezhetetlen központjává nőtte ki magát Eszék.
– Valójában úgy tűnik, hogy önmagában véve csak a háború hozta el ennek a területnek a gazdasági válságát, de ez ennél lényegesen korábban kezdődött, a háború bizonyos értelemben a maga erkölcsi, anyagi és emberi rombolásával mintegy betetőzte ezt a fajta leépülési folyamatot – mondta el Hajdú Zoltán annak az eszéki tanácskozásnak a kezdetén, amelyet De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul nyitott meg.
Hajdú Zoltán kifejtette azt is, ma mindenki az újrakezdésben gondolkodik akár Eszék-Baranya megyéről, akár a magyarországi Baranyáról beszélünk. Ez az újragondolás egy rendkívül éles, globális versenyben történik azzal, hogy Horvátország tavaly bekerült az EU tagállamai közé, egyben új feltételek közé is. Ez részben új lehetőségeket jelent, hiszen részévé vált egy 550 milliós nagy piacnak. Elvileg tehát hatalmas piaci potenciálok jelennek meg a horvát gazdasági szereplők előtt is – ezeknek a kihasználása és a versenyképesség pozitív lehetőségeinek a kibontakozása viszont még várat magára.
Bokor Béla, a Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke, a tanácskozás levezető elnöke elmondta, bízik benne, hogy ez a kerekasztal-beszélgetés képes lesz arra, hogy a két Baranya egy egységesebb fellépéssel, a saját érdekeit szem előtt tartva, de mégis szintézisre, közös nevezőre jusson bizonyos dolgokban.
Rácz Szilárd, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézet tudományos titkára elmondta, nagy horderejű, az Európai Unió által finanszírozott program keretében végiglátogatják a Kárpát-medencei nagyvárosok többségét, és megpróbálják átbeszélni az aktuális helyzetet, a fejlesztési lehetőséget, a környező régiókban felgyűlt tapasztalatokat is.
– Horvátország és Magyarország esetében az összes horvát IPA-program egyharmada Eszék-Baranya megye és a magyarországi Dél-Dunántúl között realizálódik. Ez pedig azt mutatja, hogy nemcsak potenciál van, hanem fogadókészség is – tette hozzá a tudományos titkár, így a fejlesztési lehetőségek során az uniós források felhasználási módjairól is szó esett a tanácskozáson.
A rendezvényen részt vett többek között Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke, Palizs-Tóth Hajnalka, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat eszéki irodájának a vezetője és Csapó Nándor, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának az elnöke is.
A rendezvény a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Eszéki Irodája, az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya, a Széchenyi István Egyetem, a BFH Európa Kft., valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság együttműködésével valósul meg.
{fcomments}
