Magyarországon kívül Horvátország is igényt tartott rá
Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, hogy „hazakerült” a Seuso-kincs nevű római kori ezüst leletegyüttes. A 14 darabból álló leletért Magyarország és Horvátország is pereskedett, de a jogi eljárások egyik fél részére sem vezettek eredményre. Most a gyűjtemény felét sikerült Magyarországnak megvásárolnia, 15 millió eurót fizettek érte.
A Seuso-kincs egy római leletegyüttes, amely a kutatók szerint az időszámításunk szerinti IV. század második feléből származik. A 15, rendkívül mívesen megmunkált, zömében aranyozott díszítésű ezüstedény együttese az egyik legjelentősebb késő-ókori műkincsnek számít. A lelethez több száz kisebb tárgy és töredék is tartozik.
A kincs eredeti tulajdonosa egy feltehetően germán származású, nagyon gazdag férfi, Seuso (Sevso) volt. A nevét a legbecsesebb műtárgy, a kilenc kilogrammos Seuso-tál állatos jeleneteket tartalmazó medalionjának köriratában is feltüntették. Ugyanitt látható egy, a Balatonra emlékeztető formájú minta is, rajta a tó latin nevével: Pelso.
A tárgyak eredetéről hivatalosan semmit nem lehet tudni, így máig nem világos, hogy hol ásták ki ezeket, és milyen kitérők után kerültek jelenlegi tulajdonosaikhoz. Az első – és eddig egyetlen ismert – tulajdonos egy befektetési társaság volt. A műkincset befektetési célból megszerző társaság úgy tudta, hogy a tárgyakat Libanonban ásták ki. Először a Getty múzeumnak akarták eladni 1990-ben, majd ugyanabban az évben a Sotheby’s aukciósházon keresztül hirdették meg New Yorkban. A libanoni eredet dokumentációjáról azonban kiderült, hogy hamis, az árverés pedig végleg kudarcba fulladt, amikor Libanon, Jugoszlávia (később Horvátország), valamint Magyarország is bejelentkezett az ezüstedényekért. Az 1993-ban lezárult New York-i perben ítélkező bíró az igényeket megalapozatlannak nyilvánította; a kincsek az akkori tulajdonosánál, Northampton márkinál maradtak.
Hosszú idő után, 2006 októberében a Bonhams aukciósház mutatta be nem nyilvános kiállítás keretében a Seuso-kincset. Majd utoljára 2012 augusztusában lehetett hallani róla, amikor az Aranymúzeum tulajdonosa, Zelnik István bejelentette, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a műkincsek hazahozataláról. Az ügyből akkor semmi nem lett.
Magyarországi eredet
A kincs magyarországi eredete megalapozottnak tűnhet. Seusónak volt egy palotája a Balaton környékén – feltehetően ugyanaz az épület, amelynek a romjait Szabadbattyán határában 1993-ban megtalálták és feltárták. A Nemzeti Múzeum őriz egy 1874-ben, a közelben előkerült állványt, melyre pontosan ráillik az egyik Seuso-tál, és ami anyagában, díszítésében és feliratában is nagy hasonlóságot mutat az ezüstkinccsel.
Aztán ott van a híres polgárdi rejtély is. 1975-ben vagy 1976-ban egy Sümegh József nevű férfiról azt beszélték Polgárdiban, hogy hatalmas színezüst kancsókat, tálakat talált. Sümegh holttestét 1980-ban a család pincéjében találták meg felakasztva, közel a Nemzetiben őrzött állvány lelőhelyéhez. A nyomozás szerint öngyilkos lett. Aztán 2003-ban egy Pápán raboskodó férfi, Lelkes József azt nyilatkozta egy bulvárlapnak, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket egy kétméter mély gödörben találtak, két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet pedig lassan eladogatták.
Horvátország is igényt tartott rá
Az 1990-es, hét hétig tartó bírósági per során horvát tanúkat is meghallgattak. Egy bizonyos Antun Cvek nyugalmazott nyomozó azt állította, hogy élnek tanuk Pula környékén, akik állítása szerint tudják, hogy mikor és miként kerültek ki a kincsek Horvátország területéről, egykori JNA-tisztekre és családtagjaikra utalt – írta a danas.hr internetes portál. A személyüket viszont nem árulta el az őt 2000-ben megkereső Slobodna Dalmacija újságíróinak sem. Annyit mondott csak, határozottan állítja, hogy a kincsek a Pulától 20 kilométerre fekvő Barbariga településről származnak. Egyébként a brit Independent lap is megjelentetett akkoriban egy angol hírszerzési jelentést, amely szerint a JNA egyik egysége egy IV. és V. századból való ezüstkollekcióra bukkant egy barlangban, ahol a lőszereiket akarták raktározni, a rendőrségi jelentés szerint valahol Pula és Rovinj között volt ez a hely, és hogy 1997-ben Jugoszlávia ezeket Londonba szállíttatta.
Az akkori pereskedés horvát vezetője Vesna Girardi Jurkić, archeológus volt, aki egy későbbi nyilatkozatában nem állította ugyan, hogy a kincsek Magyarországot illetik, de úgy vélte, végül úgyis ott kötnek majd ki, mert szerinte Magyarország sokkal kitartóbb lesz.
Hogy a Balaton vagy Isztria környékén kerültek-e elő a föld mélyéből a Seuso-kincsek, lehet, hogy örökre rejtély marad, annyi viszont biztos, hogy egy részük most már Magyarországon van. Három hónapig ingyen lehet megtekinteni a hét ezüst tárgyat a Parlamentben, később pedig várhatóan a múzeumi negyedben állítják ki őket.
{fcomments}
