Harasztiban a 1980-as évek második felétől működött helytörténeti múzeum, melyet Gyurkovics Hunor festő- és grafikusművész rendezett be, aki egész életében előszeretettel gyűjtötte a régiségeket. Bár a honvédő háború miatt a múzeum is bezárt, a megmentett tárgyakat 2010-ben ismét kiállították Gyurkovics Néprajzi Gyűjtemény néven. A haraszti tájház ma vidékünk egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteménynek ad otthont.
A szlavóniai település nevére vonatkozó legrégebbi írásos emlékek a középkorból maradtak ránk, bár népe már előbb megtelepedett ezen, az akkor még mocsaras, ingoványos területen. A 19. századi mocsárlecsapolás, erdő- és nádirtás következtében gyökeresen megváltozott a táj képe, az emberek életmódja. A mocsár helyét szántóföldek és gyümölcsösök vették át.
A régi viszonyokat így ma már elképzelni is nehéz. A korabeli használati tárgyakat látva azonban képet alkothatunk a közösség múltbéli környezetéről, mindennapi életéről, a korabeli gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyokról.
Haraszti magyar néphagyománya ösztönözte Gyurkovics Hunort kutatómunkára
Haraszti régiségeinek felkutatásában kiemelkedő szerep jutott Gyurkovics Hunornak, akit elsősorban festőként és grafikusművészként ismerhetünk. Gyerekkorában szüleivel Harasztiba költözött, melynek archaikus magyar népi kultúrája nagy hatással volt rá. Gyűjtési szenvedélye már gyerekkorában kialakult, de középiskolás éveiben látott komolyabb munkához ezen a téren.
– Hagyományőrző típus vagyok, egész eddigi életem folyamán komoly érdeklődést mutattam a népi használati tárgyak iránt. Haraszti gyermekkorom fontos színhelye volt, de Szentlászló, Kórógy és Rétfalu is. Ma is kötődöm ezekhez a honfoglalás kori magyar településekhez, és fontosnak tartom népi hagyományaik megőrzését. Ez pedig a régi tárgyi örökség összegyűjtésével, megóvásával lehetséges. Ennek szentelem időm nagy részét – mondta Gyurkovics Hunor.
Hozzátette, nagy hatással volt rá egykori tanárnője, Baranyai Júlia, aki komoly gyűjtőmunkát végzett, és múzeumot is alapított Vörösmarton.
Állandó néprajzi múzeumot hozott létre 1991 előtt
Gyurkovics Hunor a honvédő háború előtti időszakban állandó néprajzi múzeumot hozott létre Harasztiban, melyben kiállíthatta több évtizedes gyűjtőmunkájának az eredményét.
A nyolcvanas évek második felében nem helybéli lelkésze volt a falunak, így a parókia üresen állt. Ez az épület adott otthont Gyurkovics Hunor néprajzi gyűjteményének. A háború pusztításának azonban nemcsak a templom és a parókia, hanem a múzeum is áldozatává vált.
2010-ben a gyűjtemény új épületbe költözött
A 90-es évek végén, Horvátország más területeihez hasonlóan, itt is megkezdődött a felújítás. Közben a parókiába egy fiatal lelkészházaspár költözött, így a pusztulástól megmentett néprajzi gyűjteménynek új helyet kellett találni.
2010-ben az örökség a haraszti református templom tövében található kicsi, fehérre meszelt, piros tetős épületbe került, amely a falu egyik legöregebb háza. A három helyiséges parasztház egykor a módosabb családi házak egyike volt a településen, azonban az idő megtette a hatását, így a múzeumi tárgyak beköltöztetése előtt alapos felújításra volt szükség.
Szenn Péter, Haraszti református lelkipásztora lapunknak elmondta, miután befejezték a falu templomának tatarozását, következő lépésként azt a célt tűzték ki, hogy minél előbb biztonságba helyezzék a régiségeket.
A harasztiak együttes erővel újították fel és rendezték be a tájházat
A falubeliek odaadó lelkesedéssel álltak az épület tatarozásához, és a gyűjtemény gazdagításához is hozzájárultak. Féltve őrzött családi örökségüket is a múzeumnak adományozták. A helyiség berendezésében Gyurkovics Hunor volt a segítségükre.
– Sokan áldozták idejüket és munkájukat a múzeum megvalósítására. A harasztiak összefogása és lelkesedése azt mutatja, hogy az épület fontos szerepet játszik a falu életében – mondta a település lelkésze.
Jelenleg ez a legjobban megőrzött öröksége a haraszti magyarságnak. A falu lelkésze azt is elmondta, sok munkát igényel az a törekvés, hogy a magyar nyelvet éltessék ezen a településen a beszéd és éneklés terén egyaránt, ebben pedig segít a néprajzi gyűjtemény, ugyanis arra emlékezteti a falu népét, hogy milyen változatos és sokszínű volt a magyar néphagyomány e területen, amit meg is kell őrizni.
Ugyancsak fontos a helyiek számára, hogy segítségével bemutathatják a régi magyar falusi életmódot a fiataloknak.
{fcomments}
