Egy 9-10. századi, rovásírásos bronztükör kerülhet be a magyar nyelvemlékek legfontosabb darabjai közé – a történelmi jelentőségű leletet a nemzetközi múzeumi nap alkalmából mutatták be a vinkovcei városi múzeumban.
A Nemzetközi Múzeumi Nap alkalmából idén különleges eseménnyel várta a látogatókat a vinkovcei városi múzeum. Az idei rendezvény központi témája a kultúrák közötti kapcsolatok és hidak építése volt, amelyhez méltó módon kapcsolódott egy rendkívüli régészeti lelet bemutatása: a szakemberek szerint akár a legrégebbi ismert magyar nyelvű feliratot hordozó bronztükör is lehet az a tárgy, amelyet most először láthatott a nagyközönség.
Dr. Szabó Géza, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum régésze szerint a tükör hátlapján látható, sokak által szarvasnak vélt alak valójában egy leopárd vagy párduc, amelynek a szájából kiáramló „leheletet” a középkori és keresztény hagyomány az ördög, illetve a megtévesztés szimbólumaként értelmezte. A kutató úgy véli, a tárgy ikonográfiája szorosan összefügg a tükör funkciójával is: míg az ember a saját szépségét szemléli benne, a hátoldalon ott rejtőzik a sátánt jelképező alak.
A 9–10. századból származó bronztükröt két évvel ezelőtt találták meg Ilok (Újlak) közelében. A tárgy egyik oldala sima, másik oldalán pedig Kárpát-medencei rovásírással írt magyar nyelvű szöveg olvasható. A lelet konzerválási és tudományos feldolgozási folyamat után került most a vinkovcei múzeum állandó kiállításába.
Anita Rapan Papeša múzeumi tanácsos elmondta, hogy a lelet jelentősége a magyarok számára ahhoz hasonlítható, mint amilyen a horvát kultúrában a Bašćanska ploča. Hangsúlyozta: a rovásírásos felirat egyedülálló bizonyítéka annak, hogy a magyarok már több mint ezer évvel ezelőtt jelen voltak ezen a vidéken.
Hrvoje Vulić, a Vinkovcei Városi Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a nemzetközi múzeumi nap kiváló alkalmat teremtett ennek a rendkívüli jelentőségű leletnek a bemutatására.
– Mivel a legrégebbi magyar nyelvű feliratról van szó, természetes partnerünk volt a vinkovcei magyar közösség. Ez a lelet is bizonyítja, hogy a népek és kultúrák évszázadokon át összekapcsolódtak ezen a vidéken. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzeti kisebbségek nagyobb teret kapjanak múzeumunk etnológiai és kulturális programjaiban is, hiszen identitásunk fontos részét képezik. Reméljük, hogy a kiállítás nemcsak a turistákat vonzza majd, hanem tovább erősíti a kapcsolatokat Magyarország és Vinkovci között is – fogalmazott az igazgató.
A kiállítás megnyitóján a leletet Josip Romić polgármesterrel együtt Magdó János eszéki magyar főkonzul leplezte le, aki történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt.
– Amit ma láttunk, annak hosszú távon akár történelmi jelentősége is lehet a magyarság számára. Elképzelhető, hogy a tudományos vizsgálatok végül arra a következtetésre jutnak, hogy ez a legrégebbi magyar írásos emlék – fogalmazott a főkonzul. Köszönetet mondott a múzeumnak, valamint a magyarországi és horvátországi szakembereknek a lelet feltárásáért, restaurálásáért és bemutatásáért.
A rendezvényen jelen volt Jankovics Róbert HMDK-elnök is, aki kiemelte: különösen fontos üzenete van annak, hogy egy ilyen jelentős magyar emlék éppen Szlavóniában került elő.
– Ha egy olyan nép vagyunk, amely bizonyítottan több mint ezer éve él ezen a vidéken, akkor történelmi feladatunk továbbadni nyelvünket, hagyományainkat és kultúránkat, hogy évtizedek, évszázadok múlva is éljen a magyar szó ezen a tájon – hangsúlyozta Jankovics Róbert.
A nemzetközi múzeumi nap alkalmából egész napos magyar programokkal készültek Vinkovciban. A központi parkban megnyílt a „Magyarok Vinkovciban” című szabadtéri plakátkiállítás, amely régi fényképeken, képeslapokon és dokumentumokon keresztül mutatta be a helyi magyar közösség múltját és szerepét a város életében.
A múzeum lapidáriumában „Magyar udvar” várta az érdeklődőket, ahol a helyi magyarok hagyományos ételeket készítettek és kínáltak. Fellépett a Vinkovcei Magyar Kultúregyesület énekkara, valamint a Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület tánccsoportja is.
A rendezvény kísérőprogramjai között szerepelt magyar néprajzi kiállítás, kézműves foglalkozás, valamint a sopoti régészeti parkban szervezett kőkorszaki tematikájú interaktív programok és kísérleti régészeti bemutatók is.
A szervezők szerint a rendezvény célja nemcsak egy különleges történelmi lelet bemutatása volt, hanem a horvátországi magyar közösség kulturális örökségének és identitásának erősítése, valamint a horvát-magyar kulturális kapcsolatok további elmélyítése.
