Év végéhez közeledve dr. Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete összegezte a 2025-ös esztendő magyar–horvát viszonyrendszerével kapcsolatos alapvető tapasztalatait, kitérve a kisebbségvédelemre, az infrastruktúra-fejlesztésekre és a horvátországi magyar közösség helyzetére is.
– Mely eredményeket emelné ki elsőként a magyar–horvát kapcsolatok vonatkozásában?
– A két ország, illetve a két nép kapcsolatát legjobban az emberek közötti kapcsolatok mutatják. Ennek egyik pontos mérőszáma, hogy mennyi magyar turista érkezik Horvátországba. Tíz évvel ezelőtt, 2014-ben hivatalosan 400 ezer magyar utazott ide, 2024-ben már 800 ezer fő szerepelt a statisztikákban. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a Schengenhez történő csatlakozás óta – mivel nincs határellenőrzés – ez a szám valójában közel egymillió lehet. Ez is mutatja, mennyire élő és erős a kapcsolat a két ország között. Emellett a kereskedelmi, a kulturális, valamint a tudományos együttműködések is hagyományosan jók és élénkek.
– Az együttműködés mögött intézményi keretek is állnak. Idén milyen jelentős évfordulót jegyezhettünk fel ezen a területen?
– Ebben az évben volt harminc éve annak, hogy 1995 áprilisában Eszéken Magyarország és Horvátország kormánya aláírta a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást. Ez egy olyan dokumentum, amely valóban kiállta az idők próbáját, és létrehozott egy működő intézményrendszert. Ennek része a kisebbségi kétoldalú vegyes bizottság is, amely idén Zágrábban már 17. alkalommal tartotta meg ülését. Itt születtek meg azok az ajánlások, amelyek célja a Horvátországban élő magyarság megmaradása és fejlődése, valamint a Magyarországon élő horvát közösség támogatása. Magyarország kormánya augusztusban fogadta el ezeket a javaslatokat, néhány héttel ezelőtt pedig a horvát kormány is jóváhagyta őket, így ezek jogszabályi formát öltöttek.
– Infrastrukturális téren is történtek előrelépések.
– Igen, az egyik legfontosabb ilyen lépés a két ország közötti második autópálya-kapcsolat megteremtése. Magyarországon az M6-os autópálya már két éve elérte a határt, a horvátországi oldalon viszont hiányzott a Pélmonostor és a magyar határ közötti szakasz. Október 6-án Andrej Plenković miniszterelnök és Lázár János magyar miniszter közösen adták át ezt az útszakaszt. Ennek köszönhetően a drávaszögi magyarság számára az anyaország fővárosa fizikailag és időben is közelebb került, mint akár Zágráb. Ez a változás a hétköznapokban is érzékelhető.
– Szintén kiemelt esemény volt az államfők közös látogatása.
– Valóban. Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb momentuma volt, amikor a két ország köztársasági elnöke együtt látogatta meg a Horvátországban élő magyar közösséget, majd ugyanazon a napon a Magyarországon élő horvát nemzeti közösséget. Tudomásom szerint korábban erre nem volt példa. A találkozón a HMDK elnöksége mutatta be az elért eredményeket és a közösség jelenlegi helyzetét. Az államfők nemcsak a vezetőséggel, hanem magukkal a közösség tagjaival is személyesen találkoztak. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök a látogatás után személyesen mondott köszönetet, és örömét fejezte ki, hogy lehetősége volt ellátogatni ehhez az összetartó közösséghez.
– Hogyan látja a horvátországi magyar közösség jelenlegi helyzetét?
– Ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mint a többségi nemzet vagy más kelet-közép-európai országok kisebbségi közösségei. A legnagyobb nehézséget a népességfogyás okozza, ennek a lassítása, megállítása a legfontosabb feladat. A legutóbbi népszámlálás adatai csökkenést mutattak, ugyanakkor fontos eredmény, hogy egy élő, aktív közösségről beszélhetünk, amely élni tud azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a jogszabályok, az alkotmány és a két ország kormányai biztosítanak. Az intézményrendszer kiépült, folyamatosan fejlődik. Elkészült a horvátországi magyarság stadionja, közösségi és egyházi intézmények újulnak meg. Innentől kezdve a családok, a szülők és a közösség tagjainak a felelőssége, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is.
– Mire számíthatunk a következő időszakban, illetve milyen feladatoknak kell eleget tenni 2026-ban?
– Magyarországon 2026 tavaszán – áprilisban vagy májusban – országgyűlési választások lesznek. Ez minden magyar állampolgár számára fontos esemény, függetlenül attól, hogy az anyaországban vagy külhonban él. A választás a demokrácia ünnepe, ahol lehetőség nyílik véleményt mondani az elmúlt időszakról.
Nagyon fontosnak tartom, hogy folytatódjon a tudományos együttműködés, a kulturális jelenlét erősítése, valamint a közös történelmi kérdésekben a közeledés keresése. A gazdasági kapcsolatokat tovább kell mélyíteni, nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások szintjén is. A határkeresztező pontok számának növelése szintén fontos feladat: nemcsak autópályákban, hanem kisebb kapcsolatokban is gondolkodni kell.
– Zárásként mit üzen az olvasóknak?
– Köszönöm a beszélgetést, és kívánok boldog, áldott karácsonyt és sikeres új esztendőt az Új Magyar Képes Újság olvasóinak és minden Horvátországban élő magyar embernek.
